#világgámegyek Minden héten gondolatban #világgámegyek. Elképzelem, hogy nem köt semmi sehová, sem érzelmek, sem munka, sem tárgyak. Elképzelem, hogy bepakolom a kis 44 literes hátizsákot és csak megyek, amíg el nem fáradok. Addig szívom magamba az élményeket, embereket, érzéseket, amíg már-már kibírhatatlan.
Akkor kicsordul, ahogy szokott, a szemem sarkán át, végigfolyik az arcomon és landol a pólómon. Vagy ha épp a csillagok alatt fekszem, akkor az alattam lévő törölközőn. Pont, mint két hete, amikor megint világgá mentem. Ilyenkor veszek egy nagy levegőt és hálát adok, hogy mehetek, hogy átélhetek, hogy egészséges vagyok, hogy szerethetek, hogy élhetek. Világgá menni sok-sok érzelemmel jár, mert minden és mindenki, akivel találkozol, nyomot hagy benned.
„Aki hagyja, hogy megszelídítsék, az a sírás kockázatát is vállalja vele…” (Antoine de Saint-Exupéry)
– Vica –
Gyere, beszélgess velünk! 🙂 – Kommenteld a posztot Facebookon!
