#vakonbízokbenned
Két gyerekkel albérletet keresni nagyon nem egyszerű. Házról házra cipelni őket, végigsétálni az üres szobákban úgy, hogy közben ne egy őrült rohangászássá váljon ez az egész utazó cirkusz, igazán megterhelő egy mutatvány. Az ingatlanügynökök pár rosszalló nézése és a húsz perc alatt öt év öregedés hatására én tavaly szeptemberben visszamentem Seattle-ből Portlandbe a gyerekekkel. Mondhatnám úgyis, hogy én és a gyerekek offoltuk ezt az albérletkeresősdit. Ezzel nekünk is és S.-nek is könnyebb lett a dolga. Persze azért kicsit bántam, hogy személyesen nem nézhetem meg az albérleteket, de bíztam, hogy S. ismét egy jó helyet fog találni a kis családunknak. Ez így is lett, így már második alkalommal költöztem úgy, hogy korábban személyesen nem is láttam, hogy milyen helyen fogunk élni a következő pár hónapban, évben.
Eddig szerencsére minden szuper és jó az albérletet illetően!
-Zsuzsi-
Gyere, beszélgess velünk! – Kommenteld a posztot Facebookon!