#tudatospihenés
Jó pár évbe telt, mire rájöttem, hogy introvertált vagyok. A szónak abban az értelmében, hogy az energiámat nem a közösségi tevékenységekből, hanem a békés, pihenős egyedüllétből merem. Erről az #énidő hetünkön meséltem is nektek.
Viszont új igényként fogalmazódott meg bennem pár hónappal ezelőtt a közös tudatos pihenés gondolata. Már tudom, mikor vannak a leghúzósabb időszakok a munkámban, mikor van D többet távol, és körülbelül látom, hogy a barátoknak, családtagoknak mikor vannak a „behavazódós” időszakok.
Arra jutottam, hogy a közösen megélt, tudatos pihenés is fontos része a kapcsolatoknak. Amikor azt érzed, hogy elengedheted magad a másikkal/többiekkel, süti a nap az arcotokat, finomakat esztek és isztok, nagyokat alszotok, és csak annyit beszélgettek, amennyi mindenkinek kellemes.
Ez a pihenés, úgy gondolom, rányom egy békés bélyeget a közösen töltött időtökre, ami mindenkiben megnyugtató, kellemes emlékeket idéz fel a másikkal kapcsolatban a későbbiekben.
Igyekszem időnként ilyen programokat is a mindennapok részévé tenni. Hol egész hétvégéseket, hogy csak egy-egy este erejéig.
Ti szoktatok tudatosan együtt pihenni?
– Vica –
Gyere, beszélgess velünk! – Kommenteld a posztot Facebookon!
