#titkosmikulás
Ez a hét a kis meglepetésekről szól nálunk: titokban kihúztuk egymás nevét! 🙂 Ez a poszt az én ajándékom.
————-
————-
Emlékszel, mikor ültünk abban a kis kocsmában Pesten, pár évvel ezelőtt és valami aggasztott téged?
Nem is tudom, kik voltak még ott, csak rád és magamra emlékszem, a döbbenetre, ahogy rád néztem akkor. Mindig nagyon sikeresnek tartottalak, nem is értettelek ott, hirtelen.
Hiszen te mindig tudod, mit akarsz és megvalósítod a céljaidat. Igazán jó ember vagy, kedves és szerető. Ambíciózus, tudatos és egyenes.
Tudod, az élet olyan, hogy sokszor jut eszünkbe, melyik útra nem léptünk végül, tekintgetünk jobbra-balra és visszafelé. Viszont ha így teszünk, akkor orrabukunk a cipőnkben. Emlékszem, akkor este te is épp orrabuktál, mi meg felsegítettünk. Megbeszéltük, hogy az út, amin jártál, s azóta is jársz, az az, amit évekkel korábban nagy gonddal kiválasztottál. Ilyenkor kell teljes szívvel örülni, megveregetni a saját vállad.
Az az este lehet, hogy neked nem is volt ennyire emlékezetes, de számomra az egyik legfontosabb volt, mert én bármelyikünknél hajlamosabb vagyok „milettvolnaha” gondolkodni. Ilyenkor eszembe jutsz és úgy is átsegítesz egy-egy buckán, hogy talán nem is tudsz róla.
Nagyon büszke vagyok rá, és fontos nekem, hogy a barátod lehetek. Úgy gondolom, hogy a lányaid nem is kívánhatnának nálad nagyobb inspirációt, jobb példaképet és szeretetteljesebb biztonság-buborékot.
Boldog ünnepeket kívánok, Zsuzsi!
Boldog ünnepeket kívánok, Zsuzsi!
– Vica –
Gyere, beszélgess velünk! – Kommenteld a posztot Facebookon!
