#tetoválástestékszer
Mindegyik tetoválásom és piercingem különleges számomra. Egyszerre szimbolizálják az életem egy-egy meghatározó időszakát és emlékeztetnek egy-egy gondolatra, amit soha nem szeretnék elfelejteni.
A „Zaman” felirat a csuklómon, benne a születési időmet jelölő órával Isztambulban készült, és emlékeztet, hogy minden csak ideiglenes – a boldog pillanatok és a szomorúak, nehezek is. Az előbbit igazán értékelni kell, az utóbbiaknál pedig összeszorítani a fogunkat, hiszen azok sem tartanak örökké.
Az „On risque de pleurer un peu” A kisherceg egy részlete, amely egy földgömb alatt fut a lapockáim között. Ez a tetoválásom a franciaországi éveim lezárására készült. Aki járja a világot és kitárja a szívét másoknak, azzal csodálatos dolgok történnek, de közben „a sírás kockázatát is vállalja vele”, hiszen az elválás elkerülhetetlen. Végül mégis egyedül vagyunk a világon.
Az orrpiercingem, ahogy a csuklómon a tetoválás is, arra szolgálnak, hogy emlékeztessenek, szabad ember vagyok. Megfogadtam, hogyha bármilyen munkaadó felszólít, hogy vegyem ki vagy takarjam el őket, mert nem megfelelőek, az lesz az egyértelmű jel, hogy ne dolgozzak ott, vele. Ha valaki ez alapján elítél, mit gondolhat, amikor ötletelek, esetleg hibázom?!
Szépnek találom a tetoválásokat és a testékszereket, ha arra szolgálnak, hogy valaki igazi énjét és belső szépségét kiemeljék, nem pedig arra, hogy a saját bizonytalanságát, önbizalomhiányát és önutálatát eltakarják. A testünk folyton változik, örömmel játszom vele, szépítem, alakítom én is. Úgyis csak egy ideiglenes állomás a lelkemnek.
– Vica –
Gyere, beszélgess velünk! 
– Kommenteld a posztot Facebookon!
