#szívügyek
Megint volt egy pillanatom, amikor még szerelmesebb lettem.
R. szomorúan mesélte, miért nem érti egy barátját. A kapcsolat bizony kezd kihűlni. Elmesélte hogy él a srác. Dolgozik, egyedül sportol, zenét hallgat, alszik. Nem bánt senkit, éli az életét. Miért fáj ez R.-nek mégis? Mert elképzelni sem tudja, hogy valaki anélkül éljen, hogy változást hozzon a körülötte lévők életébe. Hogy segítsen, megismerjen, támogasson, együtt élményeket szerezzen.
Ő nem csak kiadja a lakás extra szobáját, hanem felveszi a lakótársat a vonatnál este 10-kor, mert villamossal és bőrönddel nehezebb lenne. Leülünk az asztalhoz, ahol egy pasas egyedül iszik, nem keresünk másik bárt. Kiderül, hogy tangóműsorokat szervez és zenét ír.
Este 10-kor én már kezdek álmosodni. R. nekiül még két e-mailnek, hogy fogadócsaládot találjon néhány cserediáknak. Nem számolja a segítséget, mert abban hisz, hogy a sorstól majd másképp visszakapja, amikor szüksége lesz rá.
Minden nap fejlődök, tanulok mellette. Minden nap megerősít, hogy kell, hogy legyen egy #szivugyed.
– Vica –
Gyere, beszélgess velünk! 🙂 – Kommenteld a posztot Facebookon!
