#szerelemprojekt
Rengeteg szerelemprojektem van általában. Ötmillió ötletem van mindig, mindennel kapcsolatban és szeretem a végletekig kielemezni, elképzelni, hogy mi mindent lehetne kihozni egy elképzelésből, hogyan lehetne megvalósítani. Emiatt egyébként nehezen érzem át azoknak a helyzetét, akik unalomra hivatkozva nyűglődnek, pedig egészen empatikus embernek tartom magam.
A sok ötletem közül választok egyet, nekiállok, elkezdem, beleteszek rengeteg energiát, nagyon rövid időn belül sokat haladok, majd hirtelen megállok. Jön egy betegség, egy hosszabb utazás, egy változás, ami felborítja a mindennapi rutint, és nem tudok visszatalálni a korábbi nagy lendülethez. Ezzel pedig gyakran úgy érzem, hogy elveszítettem azt a sok időt és energiát, amit korábban beletettem.
Aztán jön egy újabb löket, egy sikerélmény az életem egy másik területéről, ami miatt általában azt érzem, hogy igenis képes vagyok elérni a kitűzött céljaimat, csak tenni és küzdeni kell érte. Ilyenkor visszatérek egy korábbi félkész projekthez.
Szerencsére most már tudom, hogy itt van az egész életem, hogy folytassam a kis hobbijaimat, mint például a fotózás trükkjeinek megismerése, a technikásabb futás, a finn és német tudásom fejlesztése, a rajz és festés magasabb szintű elsajátítása. Ezek mindig is szerelemprojektek maradnak az intenzitásuktól függetlenül.
– Zsuzsi –
Gyere, beszélgess velünk! – Kommenteld a posztot Facebookon!
