#randompéntek #sport Sport. Szeretek sportolni, de korábban valahogy sosem kerítettem rá elég időt. Mindig találtam valami fontosabb elfoglaltságot. Ez persze nem jelenti azt, hogy sosem tettem semmit, mert igen aktív életet éltem eddig is: sokat bicikliztem, kirándultam, sétáltam és úsztam is a várandósságom előtt. Sőt, a Balatont is átúsztam egyszer 🙂 Nagyon lassan, de átúsztam.
Most, hogy megváltozott az életritmusom és át kellett állnom – az általam annyira ellenzett – napi rutinra, rendszeresebbé is vált a sport. Nagyon örülök neki, mert így hetente minimum egy alkalommal van futás vagy úszás, de egyre több héten fordul elő, hogy még beiktatok pár plusz edzést. Ezek mellett pedig a mindennapos babakocsis séták és emelgetések is számítanak. Sokkal jobban érzem így magam a bőrömben, és sokkal jobban látom, hogy nem csak a testnek, de a léleknek is szüksége van az edzésre. Kikapcsolódás, csak a tested és te, senki más. Csakis egy valakinek kell ilyenkor megfelelni, önmagadnak. Azért ezt a módját választottam a lélek regenerálásának, mert sokkal test- és lélektudatosabbá váltam, mióta megszületett a kisbabám.
A sportolással visszanyertem egy olyan kontrollt, ami korábban adott volt az életemnek majdnem minden területén. Jelenleg csupán az edzésidőben tudom elérni azt az érzést, hogy a következő pár percben történtek is csak rajtam múlnak. Ilyenkor nem függök senkitől, semmitől. Ez ad egyfajta lelki biztonságot és feltöltődöttséget, mely persze, fizikai előnyökkel is társul. Nektek mit ad a sport?
– Zsuzsi –
Gyere, beszélgess velünk! 🙂 – Kommenteld a posztot Facebookon!
