Válassza az Oldal lehetőséget

#randompéntek #portugáloktatás

2018.02.02.

#randompéntek #portugáloktatás
Nincs fél órája, hogy hivatalosan is kiderült, sikeresen lezártnak tekinthetem az első félévemet a mesterképzésben. Mivel már van egy kis rálátásom a rendszerre, gondoltam, bemutatom nektek a portugál felsőoktatást, mert szerintem bőven lenne mit tanulnunk belőle.

Például képzeljétek, a portugáloknak 20 érdemjegyük van, sőt, mivel tizedesjegyeket is osztogatnak, gyakorlatilag 200(!!) féle jegyet kaphat valaki egy vizsgára vagy beadandóra. (A végső jegynek azért egész számnak kell lennie). Mégis, mennyivel jobban árnyalja a tényleges teljesítményt egy ilyen rendszer, mennyivel több információtartalommal bír az ekkora szórás a hallgatók felé is. Én például mindig megmosolygom, hogy a 20 jegyből 10 van csak a bukásra, mivel 10 fölött „van meg a kettes”.
Ők viszont teljesen komolyan gondolják, hogy ez egy fontos visszajelzés arról, hogy kicsit kell már csak tanulni vagy nagyon messze vannak még a tananyag elsajátításától.

#portugáloktatás grafikonok

Ez a fajta mentalitás egyébként is visszatükröződik az egész rendszerben. Én mindig is úgy éreztem otthon, hogy a „csak görbüljön” hozzáállás a jellemző a hallgatókra, meg úgy általában az intézményekre is. Rengeteg haszontalan információt tolnak le az ember torkán, ami sokszor nem naprakész és szinte mindig elméleti, kevés a lehetőség a tanultak alkalmazására. Nem csoda, hogy a hallgatók többsége a kettesre hajt, a tanárok pedig örömmel mutogatják tantárgyuk bukási statisztikáit.
Itt ezzel szemben azt tapasztaltam, hogy igyekeznek csak a legfontosabb elméleti anyagot átadni, és mellé MINDIG lehetőséget adni a tanultak gyakorlatban való kipróbálására. Mindig van labor, mindig van számítógépes szoftver, aminek meg kell tanulni a használatát. A hat tantárgyamból (mert figyelembe veszik, hogy az embernek véges ideje és energiája van tisztességesen felkészülni egy tantárgyból) kettő volt, amin nem kellett valamilyen eszköznek vagy szoftvernek a működését megtanulni, de itt is volt prezentáció és csoportmunka. Ez már csak azért is értékelendő, mert egy-egy rosszabbul sikerült vizsgát, amire kevesebb ráhatása van az embernek, igencsak fel tud húzni egy jól elkészített beadandó. Sosem a vizsga az egyetlen jegyforrás.

Tisztán emlékszem, hogy az otthoni BSc alatt egy, azaz 1 tantárgyból kellett önálló beadandót írnunk, és azt is óriási felháborodás övezte, hogy minek ilyen hülyeséget csinálni, semmire nem jó, csak viszi az időt a tanulástól. Persze, voltak házi feladatok meg jegyzőkönyvek, de azok nem önálló kutatáson, utánaolvasáson alapultak, csak az órai munka írásban való rögzítése volt a szerepük. Ezzel szemben itt MINDIG van beadandó és a beadandóból prezentáció. A hallgatóknak csapatban kell dolgozniuk, közösen keresni és megoldani egy problémát, aztán pedig prezentálni azt a többieknek. Tudom, más egyetemeken otthon is alap a beadandó, épp ezért fájó, hogy Magyarország egyik legjobb egyetemén, egy természettudományos képzésben ez nem kurvára magától értetődő módszer. De ugye, nincs rá idő, haladni kell a tananyaggal, mert az már-már feldolgozhatatlanul óriási. És ráadásul nem elég egyszer megtanulni a zh-ra, később visszakérik a vizsga beugrójában, aztán a vizsgán, aztán a szigorlaton, aztán az államvizsgán. Itt nincs államvizsga, nincsenek szigorlatok, zh-k. (Legalábbis a mi mesterszakunkon nincsenek zh-k, de ahol vannak, ott is a vizsga elfelezését szolgálják, nem az extra szopatást). Minek szivatnának a már korábban megtanult anyag ismételt visszakérdezésével?

A vizsgáink is úgy érzem, teljesen más megközelítést alkalmaznak. A mai napig szenvedek, hogy szó szerint megtanuljam az összes definíciót, hogy majd a vizsgán minden részletet pontosan fel tudjak idézni. Persze, a legapróbb szart is megtanulom, mert úgyis azzal fog majd szívatni a tanár, hogy belekérdez a legutolsó képaláírásba is. Én ehhez szoktam hozzá.
Pedig itt nem így kell tanulni. Soha nem volt még olyan kérdésem, hogy akkor most írd le, hogy az XY micsoda. MINDIG problémákat kapunk, amiket a tananyag ismeretében kell megoldani. Grafikonokat szakcikkekből, ábrákat, elvont problémákat, amik nem voltak rajta egyik dián sem. Gondolkodni kell. Nem az a lényeg, hogy minden gondolatjelet fel tudok-e sorolni a diáról és maradéktalanul le tudom-e írni az előadás anyagát a papírra. Lehet, hogy ez „egyszerűbb”, mint szóról szóra megtanulni 64 darab 4-5 oldalas tételt (helló, molekuláris biológia!), és mégis sokkal-sokkal célravezetőbb.

Kb. másfél hete olvastam egy nagyon jó cikket a magyar oktatás rákfenéjéről: „Ha megtanulhatatlan a tananyag, akkor mégis, hogy a csudában tud érettségit tenni a diákok egy egész jelentős része? Ez titok, de úgyis mindenki tudja, ezért kimondható: kiskapuk. Mindenkinek az, az érdeke, hogy legyen bőven olyan diák, aki átjut a kulcslyukon. Igaz, nem ott ment át, de ki akarja ezt észrevenni? Nem titok, bár így fekete-fehéren leírva ritkán látni, hogy ha valamire biztosan felkészít a magyar oktatás, az a sumákolás, ügyeskedés, megalkuvás, összekacsintás, titkolódzás.”
(innen: http://hvg.hu/elet/20180119_Gyarmathy_Eva_Nem_titok )

Elég sokatmondó, hogy még egyetlen egy csoporttársamat se láttam puskázni, pedig volt, hogy kiment a tanár a vizsgáról. De senkinek nem jutott eszébe csalni, meg hát, az önálló gondolkodásban ugyan mit tudna segíteni egy előre elkészített cédula a pontos definíciókkal?

Véleményem szerint az egész visszavezethető a „csak legyen meg” problematikához, a túl sok, túl fölösleges tananyaghoz és a teljesen gyakorlatiatlan képzéshez. Valakiknek nagyon gatyába kéne rázni ezt a magyar felsőoktatást.

Ti voltatok Erasmuson, dolgoztatok nemzetközi környezetben? Mik voltak a legátütőbb különbségek? Szívesen olvasnék a Ti véleményetekről is.

– Dóri –

PS: Kérlek, ne gondoljátok, hogy elfogult lennék, természetesen a magyar oktatásnak is sok előnye van, és nagyon hálás vagyok mindazért, amit az alapképzésben tanulhattam. Ezeket a kritikákat már akkor is megfogalmaztam, mikor oda jártam, de most megtapasztalhattam milyen, ha alapjaiban más az egész rendszer. És az a helyzet, hogy ez sokkal jobban tetszik.

Gyere, beszélgess velünk! 🙂 – Kommenteld a posztot Facebookon!

Nézd meg a többi #randompéntek írásunkat is!

Ezek a posztok is érdekelhetnek:

Archívum