#randompéntek #megálltazidő
Kultúrsokk.
És nem csak azért, mert most jöttem haza külföldről, itt mindig ez van.
Meglátogattam a nagymamámat és a család itteni részét az Alföldön. 2000 lakos (se), román határ, ittragadt szocializmus.
A zongora tárolóegység a kamrában, a síkképernyős tévé a komód tetején figyel a csipketerítők között, miközben a villogó hifiből dj bobo szól. A macska egéren él, a kutya moslékon, születésszabályozás címén pedig vízbefojtják vagy falhoz csapják a nemkívánt állatszaporulatot. Szentképek a falon, a sparhelt pedig nem csak valami hipszter dizájnelem.
A disznóvágás romantikája, a magyar rögvalóság.
Itt töltöttem az összes nyarat egészen késő gimnazista koromig. Azt hiszem, néha még a vizsgaidőszakban is lejöttem tanulni. Itt csönd van – pontosabban: nincs itt semmi, aminek hangja lenne. Csak a tücskök ciripelnek éjjelente meg a kutyák ugatnak néha. Két bolt van meg egy kocsma. Már javában gimnazista voltam, mire lett térerő, és már egyetemre jártam, amikor belevágtak az internetbe.
Budapestről ez hihetetlennek hat. Elképesztő a távolság, pedig csak néhány óra és még mindig Magyarország. Csak épp egy 20 évvel ezelőtti verziója. Akárhányszor idejövök, olyan érzésem van, mintha visszafelé mennék az időben. Semmi sem fejlődik, és én aggódom.
Persze, most lesz új út, meg az állam is beruházott egy itteni lepusztult történelmi ingatlanba.
De az emberek fejében kéne rendet tenni. Szellemi és kulturális parlag van itt, és Magyarország még számos más településén. Aki ezekre a helyekre születik, szinte esélytelenül indul az életben.
Nincs munka, az a kevés pedig, ami akad, kézről kézre jár. Képesítés nélkül dolgoznak az emberek, mert képesítéssel senki nem jön ide. Kontár emberek pedig kontár munkát végeznek.
Aki bármit is akart az élettől, már rég városba költözött – azoknak a helyére, akik meg ott akartak valamit és már rég másik városba, vagy külföldre költöztek.
Itt már az is idegen, aki a szomszéd faluban lakik. Ha végigmegyek az utcán, MINDENKI megnéz és hallom, ahogy összesúgnak a hátam mögött: ki ez?
Minden rossz, ami nem megszokott. Ha ezeknek az embereknek azt mondjuk: féljetek, félni fognak, ha azt mondjuk: gyűlöljetek, gyűlölni fognak. Nincs kritikai vagy komplex egészben való gondolkodás. Nincs árnyalás meg politikai korrektség.
Beszélhetsz itt emberi és állatjogokról, menekültkérdésről, roma kultúráról, egészséges életmódról, önművelésről… ez egy teljesen más világ. Ezt kívülről nem lehet megérteni, megértés nélkül pedig nem lehet a helyzeten javítani. Ezeket az embereket képessé kell tenni a fenti fogalmak megértéséhez szükséges készségekre, ami pedig innovatív, komplex szociális programokat igényelne – melyekre viszont a mai Magyarországon látványosan nincs igény.
Ijesztő folyamatok zajlanak a szemünk előtt, és nem történik semmi a helyzet megoldására, pedig léteznek javaslatok. (http://nol.hu/velemeny/aki-mer-az-smart-1626099)
Lesújtó a véleményem a faluról, melynek annyi szép emléket és élményt köszönhetek.
Azt gondolom, ezek a falvak a magyar kulturális örökség gerincét képezik, és bizony nagyon nagy veszteség lesz az eltűnésük, ami pedig elkerülhetetlen, ha nem történik sürgősen valamilyen rendszerszintű beavatkozás. Márpedig, ha kultúrát akarunk menteni, ahhoz az is kéne, hogy ember is maradjon, aki fizikailag és szellemileg is képes azt életben tartani…
Ki viszi így majd át a szerelmet?
– Dóri –
Gyere, beszélgess velünk! 🙂 – Kommenteld a posztot Facebookon!
