#randompéntek #komfortzóna
Egyik barátnőmmel beszélgettünk fél éve, amikor egy elég nagy változáson ment keresztül. Rengeteg barátja, ismerőse azt ajánlotta neki, hogy most jött el az idő, hogy kilépjen a komfortzónájából. Találjon valami olyan tevékenységet, ami nem megszokott számára, újdonság és kicsit kitolja a határait: költözzön külföldre, keressen új hobbyt, stb. Ugyanis csak így fejlődhet a személyisége, így tud jobban rátalálni arra, hogy ki is ő valójában, hiszen a saját határait feszegeti ezzel.
A barátnőm kicsit félve kérdezte meg tőlem, hogy de mi van akkor, ha a változások ellenére ő jól érzi magát a komfortzónáján belül. Tényleg ennyire elvárt mostanában, hogy csakis a biztonságos helyeden kívül tudod a személyiségedet fejleszteni? Én azt tanácsoltam, hogy senkire sem érdemes hallgatnia. Azt kell csinálnia, amiben jól érzi magát, hiszen az a legfontosabb az életben, hogy jól érezzük magunkat. Úgy gondolom, hogy a boldogság egy folyamat és nem egy előttünk álló cél, amit el kell érni. Ha jól érzed magad, ha tudod és érzed, hogy jó helyen vagy, akkor felesleges kényelmetlen, szokatlan helyzetekbe kényszeríteni magadat. Vannak, akik csakis úgy tudnak újat tanulni, fejleszteni a személyiségüket, hogy bele kell vetniük magukat az ismeretlenbe és legyőzniük a felbukkanó kihívásokat. Viszont vannak, akik az ismert környezetükben maradva küzdenek meg a felbukkanó kihívásokkal. Ezzel pedig új perspektívába helyezik a már megszokottat. Alapvetően nem érzem azt, hogy kötelező lenne a komfortzónát elhagyni, akkor sem, ha mostanában ez egy egészen divatos élettanács lett. Persze, kicsit hipokratának is érzem magam, amikor erről beszélek, mert én eközben hónapról hónapra a komfortzónámon kívül vagyok és lassan már el is felejtem, hogy milyen az, amikor a mindennapi rutin, kényelem és ismert helyzetek kombinációjában kell élni.
– Zsuzsi –
Gyere, beszélgess velünk! 🙂 – Kommenteld a posztot Facebookon!
