#randompéntek #együtt
Emlékszel az első randik bizonytalan és folyamatos csevegéseire?
Most kifordulunk a moziból és csöndben sétálunk, a gondolatainkba merülve. Kilépünk a forgóajtón és kézen fogva elindulunk hazafelé. A hüvelykujjaddal néha reflexszerűen végigsimítod a kézfejem. Én a helyzetet figyelem, te elmélyülten nosztalgiázol az elmúlt évtizeden, az életed fordulópontjain.
Már nem kell megbeszélnünk, hogy merre induljunk, kihez menjünk haza. Nem kell mentegetőzni a csendünkért. Elfogadjuk, hogy a másik néha hamarabb tudja a gondolatot, mint ahogy a mondatot vagy mozdulatot elindítanánk.
Összecsiszolódtunk. És olyan jó ez így.
– Száva –
Gyere, beszélgess velünk! – Kommenteld a posztot Facebookon!
