Válassza az Oldal lehetőséget

#para

2017.02.08.

#para Amikor kicsi voltam, mindig attól paráztam, hogy este benéz valami ismeretlen ember a tesómmal közös szobánk ablakán. Szerencsére ettől a félelmemtől megszabadultam, amikor külön szobába költöztem. Szegény kis húgom viszont ott maradt, ami szuper világos nappal, négy óriási ablakkal, viszont pont a bejárati ajtó felé vezető kinti lépcső fölött volt. Aztán volt, hogy attól tartottam, hogy hazafele elkap egy gonosz vámpír (mert vannak ám jók és gonoszak), ezért télen a sötétben úgy mentem haza, hogy minden harmadik másodpercben a hátam mögé lestem, vajon követ-e valaki. Ez a félelmem elmúlt, miután elolvastam az összes Darren Shan könyvet.

Para régi ház erdőben

Volt, hogy este alig mertem lemenni a pincébe megetetni a kutyánkat. Soha nem szerettem egyedül a pincében lenni, még nappal sem. Kiráz a hideg a sötét, nyirkos, hűvös helyektől és a miénkben még egy kút is volt! Láttál már ennél félelmetesebb helyet? Amikor Finnországban voltam au-pair, akkor egy kb. 150 éves faházban laktam az erdő szélén. A szomszéd ház viszonylag távol volt a miénktől. Egy hétre egyedül maradtam a -20 fokban nyikorgó, recsegő fapadlós házban. Pár nappal a finn család indulása előtt a négy éves kisfiú megemlítette, hogy a nagypapája szeret az étkezőjük kanapéján ücsörögni. A nagypapa pár évvel korábban elhunyt.

– Zsuzsi –

Gyere, beszélgess velünk! 🙂 – Kommenteld a posztot Facebookon!

Nézd meg a többi #para írásunkat is!

Ezek a posztok is érdekelhetnek:

Archívum