#nagyanyámtudná
Öreganyám elment októberben, anyám pedig nagymama lett a következő januárban, így forog az élet nagy kereke. Egy gond van csak ezzel: nem volt átfedés.
Mindig arra gondolok, hogy milyen jó lesz Anyához fordulni, ha egyszer anyuka leszek, hiszen ő tudni fogja nem csak a praktikus, de az érzelmi oldalát is, segít majd feldolgozni az újdonságokat, a félelmeket, a korábban sohasem érzett kötődést, ebben biztos vagyok.
Ha a nagymamám még élne, akkor Anyának lenne, akivel értő fülek mellett megbeszélhetné a nagymamasággal járó érzelmeket. A feltétel nélküli szeretet, az aggódás, az apró mozdulatokra rácsodálkozás és sok más érzés nem újdonságok számára, mégis nagymama, nos, most először nagymama.
Mami mindig azt mondta neki, hogy mindennél jobban szereti őt, a kislányát, de hogy az unokáit mennyire, azt szavakkal elmondani sem lehet. Ha a nagymamám még élne ő tudná, Anya most mit él át és jókat beszélgetnének aranyos kis fotók felett mosolyogva könnyezve.
– Vica –
Gyere, beszélgess velünk! – Kommenteld a posztot Facebookon!
