#miheztartás
A külső elvárások gyakran mélyebbre fúrják magunkat a fülünkben, mint kéne.
Anyukámat nemrég megkérdezte egy ismerőse: mikor lesz énnekem gyerekem? Van párom, megvagyunk, miért nincs gyerek? Ha most nincs, akkor mikor?
Anyu egy tündér, őszintén közölte, hogy nem tudja, de nem is az ő dolga és rövidre zárta a beszélgetést. Ilyenkor kicsit mázlistának érzem magam, hogy ő megfogja ezt a nyomást, nem zúdítja tovább rám, felfokozva.
De arra emlékszem, amikor egy szörnyű, sok éves párkapcsolatból végre kikeveredve, összetörten, megkaptam egy szegről-végről ismert szomszédasszony szúró megjegyzését: ennyi idősen… átgondoltam én ezt?
És csak üvöltött a fejemben, hogy inkább életem végéig egyedül, mint egy bántó, káros viszonyban, ahol csak szenvedek, de tény, kint van a nevem mellett a pipa: kellett valakinek. Még most is dühös leszek, ha a helyzetre gondolok.
Most jönne a munka, az egzisztencia, szépen sorban a házasság-gyerek-lakás után. Ha családanya nem lettem, legalább jó karrierista lehetnék.
Ehhez képest mit értem el? Pontosabb önismeretet. (Nna, ezt mérd kilóban!)
Hova jutottam el? Oda, hogy bárhova el merek indulni egyedül. Plusz oda, ahova fapados Wizz Air megy… 🙂
A fentiek ellenére jó véleménnyel vagyok magamról. Csak úgy érzem, hogy az én értékrendem más, mint amit kívülről sokan sugallnak.
Heti egyszer-kétszer meg tudok fizetni magamnak egy finom kávét? Van olyan tudásom és képes vagyok eladni úgy, hogy megéljek belőle? Tudok napi 8 órát aludni? Vehetek mennyiségben és minőségben megfelelő, elég ételt? A lakásom nagyrészt komfortos és tudok ott finomakat sütni-főzni? Elég időt és figyelmet tudok a családtagjaimra és a barátaimra fordítani? Ha van társam, akkor az a kapcsolat épít mindkettőnket és épül maga is? Ki tudom fejezni magam, fejlődik a személyiségem? Jut a flow-ból a hétköznapjaimba?
A miheztartás végett: ez az én saját mércém. Amikor mindegyikre igen a válaszom, akkor elégedett vagyok és sikeres embernek érzem magam. Most úgy gondolom, hogy ha mást nem érek már el ebben az életben, a fentiekkel ki tudok békülni a következő évtizedekre.
– Száva –
Gyere, beszélgess velünk! 🙂 – Kommenteld a posztot Facebookon!
