#mese Hol volt, hol nem volt, az óperenciás tengeren is túl, ahol a kurta farkú kismalac túr, volt egy város, úgy hívták: Kékesfehérvár. Nevét a város kellős közepén álló kék és fehér színekben pompázó, kacsalábon forgó palotáról kapta. Ebben a palotában lakott Etelka, a mániás depresszióban, borderline személyiségzavarban és paranoid skizofréniában szenvedő királylány. Legalábbis ezt a diagnózist kapta a pszichológusaitól, melyek közül természetesen egyik sem volt Etelka problémáinak okozója.
A királylány pusztán elképesztően unta magát és unalmában szeretett hülyét csinálni a pénzéhes és kontár pszichológusokból, akiket a gyermekükért aggódó királyi pár rendelt ki hozzá rendszeresen diagnózisfelállítás céljából. Etelka egy szem gyermek volt, és a szülei a széltől is óvták. Nem mehetett a kastélyon kívül sehova és a királyi youtube csatornáról is csak a számára előre kiválogatott, a korának megfelelő meséket és dokumentumfilmeket nézhette. Iskolába sem járt, a tanárok jártak hozzá.
Mivel azonban okos lány volt és unalmában a fél királyi wikipédiát is kiolvasta már, sok újat ők sem tudtak számára mondani. Leányuk további védelmezése érdekében a királyi pár egyenesen Mark Zuckerberggel készíttetett külön közösségi oldalt az udvar számára, hogy a gyermek nehogy érintkezésbe kerüljön a külvilág álhíreivel és a netes trollok sötét világával.
Etelkának ismerőse volt a teljes személyzet, a szülei, néhány unokatestvére különféle távoli királyságokból és maga Mark Zuckerberg is. 55 személy, ha Mazsolát, a kiskutyáját is beleszámítjuk, akinek Etelka, szintén unalmában, készített egy saját profilt. Etelka facebookján és királyi instagramján (kristagram) éppen ezért minden képen pontosan 55 lájk díszelgett, vagyis az összes ismerőse szerette és lájkolta, amit csinált – a királylány mégis boldogtalan volt. Világot szeretett volna látni. Kalandra vágyott. Szerelmes akart lenni. Mint minden valamirevaló tinédzser királylány.
Egy hétfői nap azonban váratlan lehetőséget hozott a számára. Épp a királyi ebédlőben fogyasztotta gluténmentes nyersvegán ebédjét, amikor valami távoli, furcsa dallam ütötte meg a fülét. „Na, addig tettettem, hogy skizofrén vagyok, még tényleg becsavarodtam” – gondolta. A zene azonban nem hallgatott el, sőt egyre hangosabb és ezáltal egyre valóságosabb lett. Etelka megkönnyebbülten konstatálta, hogy nem ő veszítette el a józan eszét, hanem valami tényleg zenél a teremben – kíváncsian elindult hát a hang forrásának irányába. A többszáz fős terem ekkorra már zengett a daltól, ezért a királylánynak sietnie kellett, ha még az előtt meg akarta találni ezt a különös dolgot, hogy valaki meghallja az éktelen zajt és a külvilág eme rejtélyes forrását beszolgáltatja a királynak. Felfordította a tányérokat, benézett a székek alá és a virágvázákba is, de sehol sem találta a zene forrását. Már majdnem feladta a keresést, amikor egyszer csak meglátta a kis ezüst szélű, fekete szögletes valamit: egy iPhone 7-es kandikált ki az egyik szék díszkárpitja alól…
Holnap folytatjuk 😉
– Dóri –
Photo by Pete Bellis on Unsplash
Gyere, beszélgess velünk! 🙂 – Kommenteld a posztot Facebookon!
