Válassza az Oldal lehetőséget

#márnemszámít – Zsuzsi

2019.05.30.

#márnemszámít
A múltbeli életünkben rengeteg dolog van, ami igazából már egyáltalán nem fontos, de valahogy mégsem törlődik ki az agyunkból, szívünkből.
Igazából egyáltalán nem számít, hogy ötödikben kaptam egy hármast matekból, vagy középiskolában nem a Rigó utcai nyelvvizsgát tettem le, hanem egy “könnyebbet”. Az sem számít, hogy voltak helyzetek, amikre gyerekesen, szokatlanul reagáltam. Ezek valahogy mind hozzásegítettek ahhoz, amilyen most vagyok. Ez az egész csupán a személyiségfejlődéshez tartozó folyamat.

#márnemszámít - átszűrődő napfény az erdőben

Egyszer valaki azt mondta nekem, hogy próbáljak meg visszaemlékezni olyan esetekre, amikor valaki más került arcpirító helyzetbe. Az az igazság, hogy nem tudtam egyet sem felidézni. Általában az ember a saját esendőségére, szégyenérzetére, szerencsétlenekedésére emlékszik a legjobban, miközben persze azt gondolja, hogy mindenki örökre rajta fog nevetni és évek múltán is a foga közé ragadt tökmagon csámcsognak (ha-ha) a többiek. Nos, hát persze, hogy nem az ilyenekre emlékeznek. Sőt, valószínűleg a legtöbb ehhez hasonló emlék csak bennünk él tovább.

Viszont, amikor éppen rosszabb napjaimat élem, akkor csakis ezek a kudarcemlékeim, szerencsétlenkedéseim, botlásaim, akár csak egy korábban rosszul elejtett mondatom kering a fejemben. Nagyon rossz ezeket újra átélni és azt érezni, hogy ezek alapján nem is érdemlem meg azt az életet, amit most élek. Aztán szerencsére a hormonális egyensúly visszatér, a rossz kedv és imposztor szindróma elmúlik és a végén csak az számít, hogy azok a régi dolgok már nem számítanak. Az a fontos, hogy itt és most.

– Zsuzsi –

Gyere, beszélgess velünk!  – Kommenteld a posztot Facebookon!

Nézd meg a többi #márnemszámít írásunkat is!

Ezek a posztok is érdekelhetnek:

Archívum