#kommentszekció
Nem olvasok kommenteket cikkek és facebook posztok alatt, mert az esetek legnagyobb részében vagy kiakadok az anonimitásba bújt kegyetlenségen, vagy unom a világnak kipakolt cukormázat. Kommentelni pedig a lehető legritkábban szoktam. Inkább fogom magam és küldök egy privát üzenetet az illetőnek a gondolataimmal, jókívánságaimmal, kérdéseimmel.
Ellenben sok olyan Instagram-profilt és egyéni blogokat is követek, akiknek az online közössége is szól hozzám. Itt a kommentek általában hozzáadnak a tartalomhoz és a trollokat nem hagyják érvényesülni. Szívesen olvasom a hozzászólásokat, amelyek láthatóan teret adnak, hogy összekapcsolódjunk, időt és távolságokat áthidalva.
Kicsit olyan ez, hogy „nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek”. Kulturáltan, figyelve egymás érzéseire és fejben tartva, hogy az örökkévalóságnak és a teljes nyilvánosságnak írok, a kommentszekciók hasznos platformok. Kérdés, hogy mikor tanuljuk meg így használni őket?
– Vica –
Gyere, beszélgess velünk! – Kommenteld a posztot Facebookon!
