#kedvenctanár
Rengeteg ragyogó tanárom volt, akik sokat tettek hozzá az életemhez. El tudjátok képzelni, ha a középiskolában nem az osztálytársaim miatt maradtam meg, hanem a tanáraim miatt nem váltottam iskolát.
Ezek közül a tanárok közül nem volt mindenki kifejezetten jó hatással rám, de tudom, hogy a legjobb tudásuk szerint tanítottak. Az általános iskolás tanító nénim például megtanította, hogy egy ötös tanulónak a négyes ugyanolyan rossz jegy, mint az egyes. A gimnáziumi tanáraim egyforma teljesítményt és versenyeredményeket követeltek minden tárgyból, mindenkitől, egy olyan iskolában,
ahol már kamaszként elég rettentő stressz ért minket.
Mindezek hatására bekerültem a versenyek élbolyába, az egyetemre, meg a kórházba is párszor.
Nem hibáztatom sem őket, sem a szüleimet, és fene tudja, hogy most hol lennék, ha nem ezeket az alapokat kapom.
De látva, hogy rajtam kívül is hányan szenvednek az iskola, a versenyek, a különórák és csoportok okozta stressztől, elgondolkodtat, lehetne-e ezt máshogy.
Lehetne jó teljesítményt elérni, tehetséget gondozni úgy, hogy mellette megtanuljanak a gyerekek pihenni, lazítani, kikapcsolódni? Lehetne úgyis hatékonyan nevelni, közösséget építeni, hogy az egyéni tulajdonságokat előtérbe helyezzük? Hogy nem adatok tömkelegével nyomasztjuk őket, hanem eszközt adunk nekik, hogy maguktól megszerezhessék azokat?
Az elmúlt hetekben többektől hallottam, hogy megszenvedték az ünnepeket: nem dolgozhattak. A tanulásmódszertan, a munkaproduktivitás és a projektmenedzsment fénykorában a tudatos kikapcsolódás már nem fér fel a palettára.
Emlékszem, a gimnáziumi angoltanárom nem tanított „rendesen”, a nyelvvizsgához különórákat kellett vennünk. De temérdek emberi történetet osztott meg velünk és azóta sem telik el karácsony a „Last Christmas” nélkül – vele minden évben kötelező lazítás volt az ünnep előtt. Nagyon gyakran eszembe jut. A kedves, nyugodt hangja, a történetei és a faviccei.
Számtalan kérdés merül fel bennem az oktatás egésze, a tanárok helyzete és főként a felnövekvő generációk kihívásai kapcsán.
– Száva –
Gyere, beszélgess velünk! – Kommenteld a posztot Facebookon!
