#imposztor
Sokszor derült ki barátaimról, ismerőseimről, hogy gyakorta imposztornak érzik magukat iskolában, munkahelyen, az életben. Egyfelől szomorúnak tartom, hogy ilyen sok, okos embernek van kételye önmagával szemben, másfelől viszont van pozitív hozadéka is az imposztor-szindrómának.
Azok, akikben állandó félelem van azzal kapcsolatban, hogy lebukhatnak vagy kiderül, hogy csak a vak szerencsének köszönhetik minden eddigi teljesítményüket, azok egyfolytában figyelnek arra, hogy minimálisra csökkentsék az esélyét annak, hogy hibázhatnak. Mindig a legjobb formájukat szeretnék mutatni és a lehető legeredményesebben szeretnének dolgozni.
Nem akarnak táptalajt adni a valós vagy vélt bíráknak, akik az imposztor leleplezésének lehetőségére várnak.
Amikor ezek az érzések felmerülnek, akkor egy ambíciózus személy kicsit kényelmetlenül érzi magát a szituációban, nem odaillőnek, talán túl éretlennek is. Pont ezek az érzések azok, amik gyakran jelzik, hogy igenis jó helyen van az ember. Az elért sikereket is meg kell tanulni feldolgozni és a helyén kezelni.
– Zsuzsi –
Gyere, beszélgess velünk! 🙂 – Kommenteld a posztot Facebookon!