#gyűlölet
Leginkább hirtelen fellángolásaim vannak bizonyos emberek iránt, de negatív értelemben. Hogy vajon ez gyűlölet-e, nem vagyok benne biztos. Ami biztos, hogy nehezen viselem azt, ha valaki felsőbbrendűnek képzeli magát akármi okán. A kedvencem ezek közül a kor és/vagy a tanultság miatti orrfennhordás. Dühítő és nevetséges is egyszerre.
A másik, ami zavart kelt bennem, az abszolút hiánya a segítőkészségnek és előzékenységnek. Komolyan, emberek, mindannyian oda fogunk érni, ahova akarunk, akkor is, ha nem lökjük arrébb az előttünk állót három centivel. Az első reakcióm ilyenkor egy kis zsörtölődés magamban, de kifelé igyekszem a legkedvesebb, ugyanakkor magabiztos énemmel kezelni a helyzetet. Az az igazság, hogy kedvességgel sokkal több mindenre lehet jutni, mint vádaskodással, agresszióval. A legjobb, hogy így az ember önmagával is békében tud maradni a későbbiekben.
– Zsuzsi –
Gyere, beszélgess velünk! 🙂 – Kommenteld a posztot Facebookon!
