#generációsválság
Édesanya képtelen túltenni magát azon, hogy D-vel külön mosunk. Pedig látom, hogy igyekszik megérteni és nem belelátni mindenfélét, de valahogy nem nagyon sikerül neki.
Nem volt ez mindig így, amikor összeköltöztünk, beköltöztettem a szennyeseit is a nagy kosaramba. Csak addig-addig folyt ki a cucc és annyit martunk egymásba az ideális mosási technikákat és időket vitatva, hogy egy ponton D is kapott egy saját kosarat.
Most mindenki akkor és úgy mos, amikor és ahogyan kedve van. Ez volt az első lépés, hogy felismerjem, nem feltétlenül kell kettőnket egy nagy masszává formálni az együttéléshez. Mindketten sok energiát teszünk bele, hogy komfortosan érezzük magunkat az „élettársi közösség” kötelező háztartásvezetési dolgaiban is, s ha ezen bárhol könnyíthetünk, hát azt szívesen megcselekedjük.
Nem úgy anyukám, ő addig gyúrná magát és a másikat, míg a teljes harmónia és az ideális mosási rend kialakul.
Ezzel szemben a mi harmóniánk már az élni és élni hagyni, mosni és mosni hagyni. Aztán persze meglepetésből kiteregetünk a másiknak, ha a gépben felejti a ruhákat. 
Különböző módszerek, hasonló harmónia a végén.
Generációs különbségek.
– Vica –
Gyere, beszélgess velünk! – Kommenteld a posztot Facebookon!
