Ha #finomatennék, akkor főzök. Forró leveseket, sűrű, tartalmas ragukat, gyors tésztákat. Utána olyan élvezettel eszem, hogy néha látványosságként néz az asztaltárs. 🙂 Imádok enni.
A lelkesedésemet másokra is átragasztom. A környezetemben fogalom lett a békési kolbász mint a fáradt esték jutalma. A narancsos-csokis keksz és az ig
azi, házi habcsók kéz a kézben jár a karácsonnyal. A mindig átszabható, bögrés sütireceptem a legjobb, ami filmnézéshez történhet bárkivel. A jó borsos zöldborsókrémleves olvadt mozzarellafalatokkal a leggyorsabban elkészülő melengető étel, ami lelket önt az emberbe télen. Legújabban a kakukkfüves édeskrumpliért olvadozom. Sok fokhagymával!
Miközben lelki szemeiddel látod, ahogy elgurulok, az én választásom a mértékletesség. Komoly célom, hogy a jövendőbelim ne Mr. Diabetes legyen, úgyhogy odafigyelek a hétköznapi tempóra. Az is fontos, hogy fenntartható forrásból jöjjön az alapanyag, lehetőleg közelről és ne szenvedjen eközben feleslegesen senki. Ez most működik úgy, hogy nem zárok ki semmit, megfér a tejbegríz, a resztelt máj és a szejtán is a felhozatalban. Nem titok, hogy mikor épp adódik konyha az életemben, akkor erről is írok. A blogomat most indítom újra, ha ennétek velem, akkor nézzetek ide: Száva blogja 🙂
– Száva –
Gyere, beszélgess velünk! 🙂 – Kommenteld a posztot Facebookon!
