#feszültségalatt
Először csak egy felvillanó gondolat, egy rossz érzés. Eltűnik. Aztán némi idő elteltével ismét bekúszik a fejembe. Ilyenkor már jön vele egy nyugtalanító vízió is. Nem, nem, nem. Nincs semmi baj. Persze ilyenkor már pontosan tudom, hogy baj van. Vagyis lesz, hamarosan. A nyugtalanító érzés egyre sűrűbben bukkan fel, míg már csak percekre vagy másodpercekre tudom kiverni a fejemből. Aztán átveszi az uralmat: a tudat beszűkül, SEMMI másra nem tudok gondolni, csak a rossz érzésre és arra az ezerféle legrosszabb forgatókönyvre, ami következhet.
Mostanában ilyenkor felemelem a telefont, és felhívok egy nagyon kedves hangot. Neki elhiszem, hogy meg tudok birkózni a helyzettel. Tudom, hogy ő elhiszi nekem, hogy baj van, még akkor is, ha szerinte nincs. Fogja a kezem és visz magával. Aztán kisüt nap. Végigcsináltuk. Végigcsináltam.
– Dóri –
Gyere, beszélgess velünk! – Kommenteld a posztot Facebookon!
