#családolás
Nincs elszigeteltebb, elszomorítóbb helyzet, mint amikor egy toxikus család vesz körül. Felnőttkorom küszöbén, egy vendégségben eltöltött karácsonyeste megfogadtam, hogy nem lesz több.
Ha úgy alakul, inkább egyedül vagyok, minthogy a családolás nevében veszekedések kereszttüzében szenvedjek.
Van akikkel rövidebben, van akikkel hosszabban töltök időt: pont annyit, amennyit jó hangulatban el lehet.
Nem ajándékozunk, hanem közös élményeket szerzünk: kirándulunk, vacsorázunk, szabadulószobázunk vagy csak filmeket nézzünk hosszú órákon át.
Felnőttként a családolás legyen öröm, ne kényszerű, rosszszájízű kötelesség. Ha nem is értjük meg egymást, ha különfélén is éljük az életünket, legyen az a közös minimum, hogy tudjuk tisztelni egymást és jó hangulatban, szeretetben eltölteni néhány órát. A család valahol erről szólna, nem?
– Száva –
Gyere, beszélgess velünk! – Kommenteld a posztot Facebookon!