Elmondta mi a gondja.
Felénél mondtam, hogy velem is történt már ilyen.
Sőt, velem rosszabb!
Aztán mondta tovább, én pedig…
Ráöntöttem minden jótanácsom, tapasztalatom.
Megosztotta az érzéseit.
Mondtam, hogy katona dolog, meg hogy engedje el!
Aztán nyitotta a száját…
De nem jött ki rajta több hang,
mert látta, hogy tőlem, sajnos, nem azt kapja, amire szüksége van.
Nem fordult hozzám többet, ha ilyen mélyre süllyedt.
Pedig én csak segíteni akartam.
Csak nem jól.
– Vica –
Gyere, beszélgess velünk! – Kommenteld a posztot Facebookon!
