Válassza az Oldal lehetőséget

#csaksegiteniakartam – Száva

2019.06.20.

#csaksegíteniakartam,
de rá kellett jönnöm, hogy az nem megy csak úgy, vaktában. Ha jól akarsz segíteni, akkor meg kell ismerni a másik fél valós igényeit és a saját korlátaidat.

#csaksegíteniakartam hőlégballonok

16 lehettem, amikor önkéntesként találkoztam egy utógondozott lánnyal. Vágtam, hogy valami van vele, de jókat beszélgettünk, kedves volt. Elkezdtem látogatni őt hétvégente az intézményben, ahol lakott. Nekem belefértek a találkozók akkor is, amikor már rájöttem, hogy tényszerűen valószínűleg kétszer annyi idős, mint én – jól éreztük magunkat, összebarátkoztunk. Aztán egy év elteltével teherré vált, hogy folyamatosan keresett és rajtam lógott. Nem értette, hogy miért költözöm el a városból, minek megyek egyetemre, miért hagyom el. Nekem hétvégi program volt a közös idő, számára az élete két „külsős” emberéből én voltam az egyik.
Fogalmam sem volt, hogy a beszélgetésekkel mit alakítok ki, nem gondoltam végig, hogy meddig lesz ez tartható és mit okozok majd, amikor elmegyek.

A segítségnyújtással kapcsolatos következő lépcsőt már felnőttként értem el: rá kellett jönnöm, hogy az emberek a panaszkodással nem feltétlenül megoldást keresnek.
Sokszor elég az aktív hallgatás, hogy rájöjjünk a problémáink nyitjára. Néha csak a társaság kell, hogy érezzük, nem vagyunk egyedül. Ilyen helyzetekben csak idegesítő, mikor valaki konkrét ütemtervekkel üt rajtunk – ma már én is igyekszem jobban figyelni a panasz mögött a másik valódi igényeire.

Végül arra is ráébredtem, hogy az emberek nem igazán tudnak segítséget kérni vagy elfogadni. Rengeteg felajánlásom marad a levegőben lógva, mert egyszerűen nincs helye a másik életében. Hiába kínálom, hogy vigyázok a kisbabára, segítek a szakdolgozat korrektúrázásában, megtanítom tortát sütni – az adott körülmények mellett ennek épp nincsen helye az életében. Ez nem baj, nem sértés, tudomásul kell venni, hogy néha nincs létjogosultsága a segítségnek.

Olyan sokszor #csaksegíteniakartam, de a jóindulat ugye csak járólapnak elég, a pokol felé. Kellenek azok a határok, a valódi figyelem és a túloldal befogadókészsége is mellé.

– Száva –

Gyere, beszélgess velünk!  – Kommenteld a posztot Facebookon!

Nézd meg a többi #csaksegíteniakartam írásunkat is!

Ezek a posztok is érdekelhetnek:

Archívum