#titok – Teljesen idegenek

#titok #teljesenidegenek

Hol a határ a titok és hazugság között? Van jó titok és rossz titok? Az őszinteség a kegyetlenebb vagy a titkolózás? Ezeket a kérdéseket járja körül egy különösen jó 2016-os olasz film, a Perfetti Sconosciuti (angolul Perfect Strangers, magyarul Teljesen idegenek címmel került a mozikba).

titok - teljesen idegenek - filmkritika

A film egy közös vacsorát elfogyasztó baráti társaságot mutat be, akik a párbeszédekből ítélve már nagyon rég és nagyon jól ismerik egymást – legalább is azt hiszik magukról. Egyikőjük elmélázik a gondolattal, vajon mi történne, ha a vacsora idején bárki bármilyen hívást, üzenetet, e-mailt kap, azt közösen olvasnák fel, hallgatnák meg: hiszen úgyis mindent tudnak egymásról.

Persze, a tartózkodók alapból gyanúsnak tűnnének, ezért inkább mindenki belemegy a játékba és imádkozik, hogy ne most kapjon kellemetlen hívásokat. Aztán, ahogy annak lennie kell, a hívások egyre csak érkeznek és érkeznek…

A film rendkívül mély, mégis természetes párbeszédekkel dolgozik, a történet a helyszín egyszerűsége ellenére is borzasztóan dinamikus, folyamatosan tapintható a feszültség – ugyanakkor minden lassításnak, megpihenésnek értelme van.

Azt hiszem, napestig lehetne sorolni a kérdéseket, amiket a titkolózással kapcsolatban nekünk szegez a film, a rendező rendkívül alaposan és sok nézőpontból járja körül a témát. Hogy vannak kapcsolatok, amiket a hazugság mételyez, és vannak, amelyeket éppen az tart össze. Hogy van, amikor csak azért titkolózunk, mert magunknak sem merünk bevallani dolgokat. Hogy a hétköznapi életünk része a sumákolás, a csúsztatás, a ki nem mondott szavak. Hogy néha jobb, ha elfogadjuk a másik titkait, és van, amikor túl kell lépnünk a saját naivságunkon. Hogy bár a titkok előbb-utóbb kiderülnek, mégis mindig lesznek olyanok, amelyek soha.

A történet végére, amikor már azt hisszük, hogy megtanultuk az erkölcsi leckét, miszerint a titkok csak a bajt hozzák a fejünkre, a film tesz egy olyan csavart, amitől bizony megkeseredik a szánkban a nagy nehezen megrágott tanulság. Az összes kérdés, amire azt hittük, választ kaptunk, újra nyitottá válik. A film enélkül a csavar nélkül is remek lenne, ezzel a húzással viszont egyszerűen zseniális.

Feltétlenül nézzétek meg! És fogadjuk el, hogy mindenkinek vannak titkai. Némelyeket nekünk kell kideríteni, másokról pedig talán jobb nem is tudni.

– Dóri –

Kép forrása: http://www.origo.hu/filmklub/blog/kritika/20170918-teljesen-idegenek-kritika-olasz-film-paolo-genovese.html

Gyere, beszélgess velünk! 🙂 – Kommenteld a posztot Facebookon!

Nézd meg a többi #titok írásunkat is!

2017-12-07T20:45:01+00:002017. Sze 27.|Tags: |

#titok

#titok Az a titok jó, aminek a létezéséről sem tud az ember. Számomra az ilyen titkok valók. Nagyon sokszor találkoztam olyan emberekkel, akiknek a titkolózás egy eszköz volt ahhoz, hogy fontosabbnak, komolyabbnak, feljebbvalónak érezhessék magukat vagy éreztessék magukat. Például egy nagyobb társaságban, ahol egy közös beszélgetés folyik, nem kezdesz el sugdolózni a melletted ülővel. Persze, ha rákérdeznek, hogy ti miről beszéltek, akkor a válasz: “Á, ez most hosszú!’ , “Majd később elmeséljük.” vagy “Nem olyan érdekes ez.”

#titok - titkolózás papírjátékon

Ezzel az a gond, hogy nem adják meg az asztaltársaságnak a tiszteletet, hogy ugyanúgy részt vegyenek a beszélgetésben, hiszen az ő témájuk, beszélgetésük fontosabb. Ami nem feltétlenül baj, de akkor vonuljanak arrébb, szerintem.

A másik titkolózás, amit nem tudok felfogni, amikor valaki önmagától szívesen kezd el mesélni egy történetet, de érezhetően kihagy belőle részleteket, amiktől az egész tele lesz logikai bukfencekkel és értelmetlen ok-okozati tényezőkkel. Ilyen esetben lehet jobb lenne, ha nem is mennénk bele a történetbe egyáltalán. Én úgy gondolom, hogyha valaki nem szeretne valami témáról beszélgetni, azt is meg lehet mondani illedelmesen. Nem kell titkolózni, kihagyni, megmásítani semmit sem. Így senki nem érzi magát hülyének legalább.

A harmadik titkolózás, az a munkahelyi információvisszatartás, hogy ezzel jusson előnyhöz valaki. Rettentően kicsinyes taktika, főleg, hogyha valaki csak így tud érvényesülni, az már eleve megkérdőjelezendő. Viszont az a szomorú igazság, hogy sok helyen működik. Végülis kinek mi jön be, kinek mit vesz be a gyomra.

– Zsuzsi –

Gyere, beszélgess velünk! 🙂 – Kommenteld a posztot Facebookon!

Nézd meg a többi #titok írásunkat is!

2017-12-07T20:31:23+00:002017. Sze 26.|Tags: |

#titok

#titok A meglepetéseket imádom. Mehet a susmus, a rejtelmeskedés: a másik finom megvezetése átmenetileg, hogy aztán az öröme sokszoros legyen.

titok - sokszoros tükröződés a tükörben

Viszont miközben most írok, rá kellett jönnöm, hogy számomra a titkolózás, a titok pejoratív. Nem szeretem, egyenes ember vagyok.

Az a legrosszabb, amiről te se mersz beszélni magadnak.

Az fog felrobbanni. Kint vagy bent.

Ha érdemes vagyok arra, hogy megbánts, akkor megteheted szemtől-szembe is.

Pozitív, rejtelmes, gazdagító titok? Ha szeretlek, megosztom az örömöm veled. Bánatomban is mellettem lehetsz.

– Száva –

Gyere, beszélgess velünk! 🙂 – Kommenteld a posztot Facebookon!

Nézd meg a többi #titok írásunkat is!

2017-12-07T20:33:11+00:002017. Sze 25.|Tags: |

#titok

#titok

Szeretem a tévé előtt megenni a spagettit

Úgy tenni, mintha nem venném észre a telefonhívást

12 órán keresztül pizsiben sorozatot nézni

Beleharapni egy darab sajtba a hűtőnél állva

Zuhanyzás nélkül bedőlni az ágyba koncertről hazaérve

Megcsókolni valakit fél óra ismeretség után

Órákig ömlengeni a munkámról és a családomról

Ötödik sört is meginni

Természetben pisilni

Forró csokit inni, pedig tudom, hogy kiüt és hízlal

Meg van még pár nem igazán “glamúros” dolog, amit sosem vallok be senkinek.

Hát, most már tudjátok a titkaimat… Lesztek mégis a barátaim?

– Vica –

titok - barna sör egy pulton

Gyere, beszélgess velünk! 🙂 – Kommenteld a posztot Facebookon!

Nézd meg a többi #titok írásunkat is!

2017-12-07T20:36:16+00:002017. Sze 24.|Tags: |