#randompéntek #sharingeconomy #sztorik

#randompéntek #sharingeconomy #sztorik

Az egyik legjobb emlékem, amikor Krakkóban, a zsidó negyedben coushsurföltünk. A pár, akinél megszálltunk, fogadott még egy ausztrál couchsurfert és volt egy japán cserediák is a lakásban. Az esti vacsorát mindannyian, közösen készítettük el, egy kis szakét is ittunk hozzá és a konyhát közös erővel szépen rendbe tettük utána. Nekem az az este teljesen szimbolizálja azt, ahogy az élet kellene, hogy működjön. Különböző vallású, nemzetiségű emberek élvezik egymás társaságát, kulturális hozományaikat és eredményesen működnek együtt, miközben tiszteletben tartják a másikat függetlenül attól, hogy magyar, amerikai, japán, lengyel vagy ausztrál.

– Zsuzsi –

sharingeconomy sztorik

A sharing economy lényege a megosztás, nem a fancy applikációk és a mögöttes esetleges gazdasági haszon. Megosztani pedig bármit, bármikor és bárhogyan lehet – akár hirtelen felindulásból is, ahogy az egyszer velem is megtörtént. A diploma utáni nyáron a Fővárosi Állatkertben dolgoztam, de mivel volt diákigazolványom, messze olcsóbb volt feljárnom, mint egy albérletet bérelnem a diákmelós fizuból. Ez azt jelentette, hogy minden nap az 5:15-ös busszal kellett mennem, hogy reggel 7-re már a Városligetben legyek. Előző este mindent alaposan összekészítettem: reggelit, hátizsákot, hogy ébredés után csak bele kelljen ugranom a ruhámba és a lehető legkevesebb fájdalommal elérjem a korai járatot. A legnagyobb igyekezetem ellenére egyszer így is sikerült lekésnem a buszt, pedig csápolva és kiabálva rohantam utána, hogy álljon meg – de hiába. Kétségbeesetten megálltam a megállóban, hogy most mi a francot csináljak, amikor begurult mellém egy zöld Suzuki, a srác kinyitotta az ajtót, és annyit mondott: „Pattanj be, a következő megállóban utolérjük!”
Hihetetlen volt. Annyira meglepődtem, hogy az Ismeretlen Jótevőmnek még a nevét is elfelejtettem megkérdezni. A buszt utolértük, én pedig innen is üdvözlöm az Ismeretlen Suzukist, aki megmentette a napomat. 🙂

– Dóri –

Antalya-i couchsurfölésemkor megérkeztem Ömerhez, aki megemlítette, hogy egy orosz lányt is fogad épp, szerinte kedvelni fogom. Megérkeztem, kaptam egy ágyat és tényleg gyorsan összebarátkoztam Natalival. Kiderült, hogy ő egy hónapig marad Ömernél! A négy éjszaka alatt, amit ott töltöttem, nettó 15 ember fordult meg a lakásban, kiderült, hogy az ajtó mindig nyitva áll a fáradt utazónak, legyen az török vagy külföldi. Ömer közben pár napra el is tűnt, légi utaskísérőként dolgozott ugyanis. Ez sem változtatott a helyzeten, jöttünk – mentünk, főztünk, tisztán tartottuk a helyet, beszélgettünk, ki-ki ott aludt, ahol épp volt szabad ágy. Nagyon furcsa élmény volt pár napig így élni, mégis kedves emlékként maradt velem. Natalival azóta is tartom a kapcsolatot.

– Vica –

Az Oszkár sofőröm egyébként hivatásos tűzoltó volt és az út során megosztotta az őszinte véleményét a 3-as metró állapotáról. A menyasszonyát megkérte, hogy inkább buszozzon… mert ő látta, hogy milyen, amikor egy fémből készült jármű ég és megolvad az alja…
Kérdeztem, hogy ez garázstűznél volt? Mire annyit válaszolt, hogy ott IS.
Onnantól inkább villamosoztam én is… 😀

Rómában kerestem Couchsurfingen szállást, amikor rátaláltam egy hostra, akinek rengeteg pozitív visszajelzése volt. Kizárólag lányoktól…
“Roberto tökéletes házigazda volt, megmutatta a várost és remek estét töltöttünk együtt.”
“Roberto nagyon szórakoztató társaság volt. És nagyon gyengéd.”
“Roberto szuper házigazda volt, finom borokat ittunk, felejthetetlen élmény volt. Remélem találkozunk még! :D”
Roberto valamit nagyon tudhatott… én pedig végül máshol keresgéltem szállást. 😀 ”

– Száva –

Gyere, beszélgess velünk!  – Kommenteld a posztot Facebookon!

Nézd meg a többi #randompéntek írásunkat is!

2019-04-18T21:11:35+02:002019. ápr 12.|Címkék: , |

#sharingeconomy – Száva

#sharingeconomy
Én egy személyes történetet hoztam a sharing economy kapcsán.

Jó pár évvel ezelőtt felsóhajtottam egy éjszaka: bárcsak újra több időt tölthetnék a szülővárosomban…!
Pár héttel később haza kellett költöznöm egy rettenet szakítás után, majd néhány újabb hét elteltével véglegesítettem a pozíciómat odahaza – egy drámai csonttöréssel. Az ember vigyázzon, mit kíván. 🙂
Persze egy munkamániás maximalistát ez még nem fog vissza, két nap szabival megoldottam a műtétet és lábadozást, aztán amint lehetett, a home office mellett feljártam újra a fővárosba.
De nem nagyon volt megoldható, hogy busszal-vonattal ingázzak, se az egészségem, se az ára miatt.

Úgyhogy körbenéztem, milyen lehetőségek adódnak és az Oszkáron találtam egy fiút, aki reggelente a közelemből indult és a megfelelő kerületbe ment. Hónapokig vele utaztam, és közben kibeszéltük a traumáimat, megismertem a családját, a kapcsolatát, a munkahelyi gondjait, a hobbiját, szenvedélyét.
Mondhatjuk, hogy ő beljebb volt a benzin árával, én meg egy sokkal előnyösebb közlekedési lehetőséget kaptam: win-win. De a ráadás az egészben ez az emberi oldal volt. Hogy megszerettem a hajnali utazást, mert biztonságban éreztem magam – azok után, amiken épp túlestem, ez hatalmas dolog volt.

#sharingeconomy oszkár utazás

Persze, mindig lehet félni, hogy visszaélnek-e az ember helyzetével, biztonságos lesz-e, ha ilyen megosztott szolgáltatást – fuvart, segítséget, szállást – vesz igénybe. A fő, hogy ne felejtsük el: mi, jó emberek vagyunk többen. Aki ártani akar, úgyis talál rá alkalmat, de a többség nem akar ártani. Ha biztosítunk magunknak alternatívát, tehát ki tudunk venni egy szobát, meg tudjuk venni a buszjegyet is, akkor nem leszünk sarokba szorítva, rossz érzés esetén lesz hova visszakozni. De a nagy számok törvénye alapján az az esélyesebb verzió, hogy valamilyen érdekes, pozitív, emberséges tapasztalattal leszünk gazdagabbak a sharing economy megoldásaival. 🙂

– Száva –

Gyere, beszélgess velünk!  – Kommenteld a posztot Facebookon!

Nézd meg a többi #sharingeconomy írásunkat is!

2019-04-10T21:45:24+02:002019. ápr 11.|Címkék: |

#sharingeconomy – Vica

#sharingeconomy
Gyakran használom az Oszkár telekocsit, az Ubert, az Airbnb-t és a Couchsurfinget is. Amellett, hogy szupernek találom a sharing economy-t, tisztában vagyok a rizikóval is, amit egy-egy ilyen “árucsere” jelenthet.

sharingeconomy-vica kutya kanapé

Amikor megpróbálok a sharing economy megoldásaira spórolásként tekinteni, azaz a legolcsóbb, látszólag elfogadható megoldást választani, akkor mindig megszívom.

A tapasztalatok alapján legfontosabb számomra, hogy csak olyan autójába ülök bele, olyan lakásába cuccolok be pár napra, akik tökéletes visszajelzést kaptak már sok embertől. Hagyatkozom az előttem szólók véleményére, valamint csak olyanokat választok, akiket már nagyon sokan véleményeztek előttem.

Így szinte garantált a kellemes élmény és még a közösségnek is jót tettem vele.

– Vica –

Gyere, beszélgess velünk!  – Kommenteld a posztot Facebookon!

Nézd meg a többi #sharingeconomy írásunkat is!

2019-04-09T23:19:10+02:002019. ápr 10.|Címkék: |

#sharingeconomy – Dóri

#sharingeconomy
Szeretem a sharing economy win-win felállását. Jó nekem, mert használhatom valaki meglévő eszközét vagy szolgáltatását, jó a szolgáltatónak, mert külön befektetés nélkül juthat humánerő- vagy pénzforráshoz, és ami a legszuperebb az egészben, hogy jó a környezetnek is, mert a sharing economy felhasználói nem vásárolnak új termékeket, nem szennyezik fölöslegesen a környezetet. Mindenki a meglévő lehetőségeivel gazdálkodik, azokat osztja meg, ami amúgy is a birtokában van. Az egész koncepció nagyon hasonlít arra az utópisztikus világra, ami remélem, egyszer még ráköszönt az emberiségre.

#sharingeconomy - friss paradicsomok

A cél, hogy valamiképp összekössük a keresletet a kínálattal – legyen az bármi. Merthogy manapság tényleg bármidet megoszthatod. Az autódat (https://www.oszkar.com/), a lakásodat (https://www.homeexchange.com/), a humánerődet (https://wwoofinternational.org/), a wifidet (https://www.upc.hu/internet/meg-tobb-szorakozas/upc-wi-free/), a könyveidet (https://moly.hu/zonak/kolcsonzo), a pénzedet (https://www.kickstarter.com/), a háztartási eszközeidet (https://snapgoods.com/)… De például mi is rendszeresen az unsplash.com nevű oldalról szedjük le a szebbnél szebb jogtiszta fényképeket a posztjainkhoz egy forrásfeltüntetésért cserébe.
Ha szükséged van valamire, csak merülj el egy kicsit a google-ben, előbb-utóbb találsz egy oldalt, ahol valakinek épp lesz belőle egy felesleges. Vagy épp fordítva: ha van valamid, ami másoknak is jól jöhet, biztosan lesz egy oldal, ahol kamatoztatni tudod ezt a kincset. 😉
Tudod, a tudatos fogyasztás az elutasítással kezdődik, de a csökkentéssel és az újrahasznosítással folytatódik: REfuse – REduce – REuse …

Hajrá, tudatos fogyasztók!

– Dóri –

Photo by Elaine Casap on Unsplash

Gyere, beszélgess velünk!  – Kommenteld a posztot Facebookon!

Nézd meg a többi #sharingeconomy írásunkat is!

2019-04-18T21:12:20+02:002019. ápr 09.|Címkék: |

#sharingeconomy – Zsuzsi

#sharingeconomy
A magyarul közösségi gazdaságnak, azaz sharing economy-nak nagyon sokat köszönhetek és hiszem, hogy egyre inkább ebben van a jövő. Ez egyfajta gazdasági és társadalmi rendszer, ahol anélkül lehet hozzájutni mindenféle földi jóhoz, szolgáltatáshoz, hogy az ember valóban megvásárolná.

A legelső ilyen szolgáltatás, amit használtam, az a stoppolás volt. Pár különböző országban stoppoltam ide-oda. Ingyen, embereket megismerve juthattam el jó kis helyekre úgy, hogy a szolgáltatás nyújtójának ez semmi extrába nem került. Sőt, igazából mindketten jól jártunk. Ő kapott társaságot, én meg egy gyors, ingyen utazást.
A másik, amit korábban szerettem igénybe venni, az a Couchsurfing. Annyira jó volt új és új embereket megismerni, elmenni velük a saját megszokott helyeikre a turistalátványosságokon kívül és közösen megosztani élményeket a számomra idegen, viszont nekik saját városukban. Fogadni is több couchsurfert fogadtunk anno és a szállásért cserébe jó kis közös kirándulásokat, bulizásokat kaptunk.
(Fun fact: a férjemet is a couchsurfingen keresztül ismertem meg.)

sharingeconomy - megosztás

Aztán ahogy megszülettek a gyerekeink, már nem mertük magunkat belevetni a hivatalos Couchsurfingbe. Bár ismerősöknél, barátoknál bármikor elalszunk négyen is egy szobában, viszont az Airbnb adta lehetőségeket egyre többször kihasználjuk, amikor szállásra van szükségünk. Nekünk is olcsóbb így, mint egy hotel, de a szállásadónak is megéri, mert van bevétele a házából addig, amíg ő nem tartózkodik ott.

Az Lyft-et, Uber-t is előszeretettel használjuk, ha már túl para környéken kéne este hazajönni tömegközlekedéssel. Magyarországon a Blablacar, Oszkár telekocsi ez a fajta elérhető szolgáltatás, ami az autósokat és utasokat összehozza.
Általában, amikor várakozom a Lyft sofőrre, akkor éppen Spotify-ról hallgatom a dalokat. Ez a fajta autó-és zenemegosztás is a közösségi gazdaság része, mert nem kell megvásárolni az egész eszközt. A zene esetében pedig havi díj fejében lehet majdnemcsak végtelen mennyiségű zenéhez, podcasthez hozzáférni, reklám nélkül.
Reklámokkal pedig ingyenes a szolgáltatás!

A nagy álmom az, hogy házcserével egybekötve bejárjuk a világot. Így a cicáink is itthon maradhatnának, vigyázna rájuk valaki, míg mi a világ másik felén a mi vendégeink házában töltünk el egy bizonyos időt, miközben mi is vigyázunk a házukra és akár a háziállataikra is. Ehhez is rengeteg nemzetközi oldal, alkalmazás, csoportok találhatóak. Mint mindent, ezt is apró lépésekkel kezdjük.
Nyáron, amikor hazautazunk Magyarországra, akkor egy pár jön Budapestről a házunkba, mi pedig az ő lakásukba. Mindkét félnek jó lehetőség ez: nekünk ingyen ház-, cica- és növényvigyázóink lesznek, míg ők a teendők ellenében használhatják az autónkat, házunkat és így bejárhatják Oregon nagy részét. Nekünk pedig, nekik köszönhetően, ingyen szállásunk lesz három hétre a gyönyörű Budapesten.

Mindenki jól jár, minden boldog és a költségek is alacsonyabbak.
Próbáljátok ki, használjátok!

-Zsuzsi-

Gyere, beszélgess velünk!  – Kommenteld a posztot Facebookon!

Nézd meg a többi #sharingeconomy írásunkat is!

2019-04-10T21:03:28+02:002019. ápr 08.|Címkék: |