#randompéntek #valentinnap #hétköznapiszerelem – Száva

#randompéntek #valentinnap #hétköznapiszerelem
Őszinte híve vagyok a Valentin-napnak – de nem a vásárlós oldalának.
Számomra egy olyan nap vagy este, amikor az életünket átszövő szeretetnek egy picit nagyobb figyelmet szentelünk, amikor egy kis kedvességgel készülünk a másiknak.

Be kell vallanom azt is, hogy én ezt minden hétre rendszeresítettem. Randieste névre hallgat, és ilyenkor megadjuk a módját a közösen töltött időnek. Filmet választunk, nassokat készítünk és az egész estét együtt töltjük. Vagy kimozdulunk a városba, sétálni, mozizni, színházazni, cukrászdázni, street foodozni, vacsorázni egyet valahol. Kicsit kicsípi magát mindkettőnk, én magassarkúba bújok, a pasas inget húz, és jól érezzük magunkat együtt, hasonló zsizsegéssel és hosszú beszélgetésekkel, mint ahogy a kapcsolatunk elején tettük.

#randompéntek #valentinnap

Ezek az esték mindig kihangsúlyozzák azt a vonzalmat, varázst, amit emellett a férfi mellett érzek. Ebben a pár órában elfelejthetem a munkát, a rohanást, az ügyintéznivalókat, csak odavagyunk egymásért, élvezem a szórakoztató társaságát, a humorát, az intellektusát.

Nem része ez a mindennapoknak? Persze, igazából az. De a heti, dedikált randiesték nem hagyják, hogy a hétköznapi problémák, megoldandók, logisztikák hosszú távon elfedjék. Tudom, kicsit nyomulósnak tűnik, de van, amiért érdemes nyomulni, nem? 🙂

A Valentin-nap engem mindig erre emlékeztet. Az életünkben jelen lévő varázst nem szabad alapértelmezettnek venni és lebecsülni: gondozni kell, ha azt szeretnénk, hogy megmaradjon, növekedjen. Legyen ez a barátaink szeretete – imádom, hogy Zsuzsi minden Valentin-napkor felköszönt, finn szokás szerint <3 🙂 – a családtagjaink szeretete vagy a párunk iránt érzett szerelem.

– Száva –

Gyere, beszélgess velünk!  – Kommenteld a posztot Facebookon!

Nézd meg a többi #randompéntek írásunkat is!

2019-02-14T22:55:15+00:002019. feb 15.|Tags: , , |

#randompéntek #kirándulós – Zsuzsi

#randompéntek #kirándulós
Február beköszöntével már érezhetően egyre hosszabbak a nappalok, néha a levegő is jobban felmelegszik és a nap is egyre többet süt. Ez az az időszak, amikor észreveszem, hogy hosszú volt ez a tél és készen állok a tavaszra, a jó időre, a napsütésre.
A hosszú, szürke tél – mert hó csak nagyon picit esett itt, nálunk – hatással van az én kedvemre is. Ilyenkor hajlamosabb vagyok dagonyázni a honvágyban, mert azt gondolom, hogy Magyarországon sokkal jobb ilyenkor. Ilyenkor jön el az az idő, hogy muszáj kimozdulni, elmenni kirándulni, a friss levegőn lenni és Oregon szépségeiben gyönyörködni.

#randompéntek kirándulós Oregon
Szerencsére itt még télen is sok zöldet lehet látni az erdőkben, mert örökzöld növények virulnak, zsenge, zöld mohák fedik a lehullott levelű fák testét, és zuzmók burjánzanak minden ágon és fatönkön. Üdítő érzés, hogy csupán fél órányi autóút után az erdő mélyén taposhatunk a túraútvonalon, aminek már a kezdetén és a végén is egy-egy vízesés található.
Ez az egyik fő oka annak, hogy szeretek itt élni. Egy óriási ékszerdoboz az oregoni természet. Nehézségi fokozattól függetlenül minden túra tartogat számunkra valami szuper meglepetést, jutalmat: vízesést, kilátást, felüdülést, nyugodtságot.

– Zsuzsi –

Gyere, beszélgess velünk!  – Kommenteld a posztot Facebookon!

Nézd meg a többi #randompéntek írásunkat is!

2019-02-10T19:08:18+00:002019. feb 08.|Tags: , |

#randompéntek #nagyváros – Vica

#randompéntek #nagyváros
“mert itt csak akkor maradok egyedül, ha tényleg egyedül akarok lenni”, énekli Szabó Benedek.
Budapestre érkezve én mégis úgy éreztem, hogy valahogy a barátkozás nehezebb lett. Egy ekkora városban nem futsz csak úgy össze ismerősökkel, hacsak nem a törzshelyetekre mentek mindannyian adott napokon. Hosszabb időbe telik, hogy meglegyen a szokásos élelmiszerboltod, az pedig végtelenül ritka, hogy ott névről ismered az eladókat. A buszon mindig másokkal utazol. A plázákban egyszerre több száz emberrel vásárolsz. A klubban a ruhatár és a bár között elsodródsz azoktól, akikkel érkeztél. Megbeszélsz találkozókat, de mindig hetekre előre – mindenki olyan elfoglalt!

Sok ember közt a legkönnyebb magányosnak lenni.

randompentek-nagyvaros-vica new york épületek

New Yorkban mindez egy egészen más szinten jelenik meg. Ahogy egy ott élő barátom mondta, “ide mindenki a dolgát végezni jön”. Diplomaták teljesítik a véges határidejű kiküldetéseiket. Művészek járnak meghallgatásokra két felszolgálói műszak között. Szegények dolgoznak keményen a gyermekeik szebb jövőjének reményében. Gazdagok zúznak át a taxi hátsó ülésén a Prada boltból bruncholni. Festők, adminisztrátorok, tanárok húzzák meg magukat néhány négyzetméteres kis lakásokban – talán a szakmai előmenetel majd több komfortot biztosít. Ilyen mindennapokon tényleg szükség van a fülhallgatóban a zenére és az otthoni netflixezésre a kanapén.

Magányosnak lenni egyszerre könnyű és fájdalmas.

Egy kisebb városban tény, hogy a kapcsolataid hálójában vagy értelmezve, és közösségi szórakozás a mások életébe belemászás. Mégis, amikor hazamegyek Fehérvárra, nagyon szeretek beköszönni Annához a ruhaboltba. A szokásos helyen pénzt váltani, ahol a leányzó emlékszik a korábbi utazásomra. Ha valamire szükség van, csak szólnom kell anyukámnak, mert mindig ismer valakit, aki tud segíteni. Szeretem, hogy fel lehet ugrani egymáshoz ad hoc. Jó, hogy a taxi olcsó, ha sietek, de alapvetően minden elérhető sétálva is.

Másokhoz kapcsolódva létezni egyszerre támasz és nyomás.

– Vica –

Gyere, beszélgess velünk!  – Kommenteld a posztot Facebookon!

Nézd meg a többi #randompéntek írásunkat is!

2019-01-31T19:17:27+00:002019. feb 01.|Tags: , |

#randompéntek #lagom – Zsuzsi

#randompéntek #lagom #hygge #lykke #sisu
Karácsonyra kaptam három könyvet a skandináv kultúrával kapcsolatban. Egyszerű, könnyű és szórakoztató olvasmányélmények.
Szükségem volt ilyesfajta könyvekre, amik vidámságot, könnyedséget és életvezetési tippeket adnak, miközben bele lehet lesni egy másik kultúra érdekességeibe, titkaiba.

Manapság a skandináv életérzés egyre inkább elterjedőben van, és sokan kívánják elérni azt a fajta nyugodtságot, letisztultságot, természetközeliséget, ami az északi népekből árad.

lagom könyv

A lagom könyv hatására már minden vacsoránál, de gyakran reggelinél is gyertyát gyújtunk és csodáljuk azt. Igazán különleges hangulatot ad a mindennapi családi étkezéseinknek. A lányoknak is nagyon tetszik, sőt gyakran már S. szalad és kéri, hogy gyújtsuk meg a gyertyát.

A listámon a következő ilyen jellegű könyv, a Sisu, ami a finnek életérzéséről, kitartásáról, bátorságáról, elhivatottságáról, azaz a sisu-ról szól. Személyes tapasztalataim miatt ez áll hozzám a legközelebb, és biztos vagyok, hogy bennem is van egy kis sisu.

-Zsuzsi-

Gyere, beszélgess velünk!  – Kommenteld a posztot Facebookon!

Nézd meg a többi #randompéntek írásunkat is!

2019-01-24T20:34:23+00:002019. jan 25.|Tags: , |

#randompéntek #vivalavulva – Dóri

#randompéntek
#vivalavulva
Ha huszonöt évesen nem mondják, soha eszembe sem jutott volna megnézni a saját vulvám. Nevezhetjük puncinak is, bár az én fülemnek ez a megnevezés túlságosan közönséges.
Amikor fiataloknak tartottunk szexuális nevelés órát, mindig csináltunk egy versenyt, hogy melyik csapat tud több szinonimát gyűjteni a férfi és női nemi szervekre. Férfiből egy rakás van, kreatívabbnál kreatívabb. A női változattal viszont mindenkinek meggyűlt a baja. A puncin kívül tényleg nem nagyon van olyan szó, ami az egész szervet leírja, de nem túl gyerekes és nem is alpári.
Személy szerint a vagina szót kedvelem a legjobban, ami viszont megint nem írja le a teljes szervet. Ezért is tetszik különösen a vulva szó. Erős, telt és mégis lágy hangzása van egyszerre. Amilyen a vulva maga.

randompéntek - dori - félbevágott grapefruit

Hagyományosan, mi lányok, nem nagyon ismerjük a nemi szervünket, ami nem meglepő, ha megfelelő szavaink sincsenek rá és látni se látjuk. Nehéz vele olyan baráti viszonyt kialakítani, mint ami a férfiakat és a szerszámukat jellemzi.
Ezért is imádom a Libresse nagy port kavart videóját, a Viva la Vulvát. Színes, szagos, vidámsággal és élettel teliként mutatja be a legmeghatározóbb szervünket. Minden lánynak ilyen viszonyba kéne kerülnie a vulvájával. Csak bátorítani tudlak titeket, hogy csekkoljátok le egy kistükörrel azt a gyönyörű rózsaszín csodát a lábatok között, aminek ti is az életeteket köszönhetitek. Ismerkedjetek meg vele, szeretgessétek. Lenyűgöző dolgokra képes.

És persze kíváncsi vagyok a véleményetekre. Ti minek nevezitek? Láttátok már? Ugye jó dolog nőnek lenni?

https://vimeo.com/302868255?ref=fb-share&1&fbclid=IwAR1uMaa6-LGjYQ6zafruEtLGj3gwrmleTC6ghqjUJ7mHPrclyBwv_OuHeus

„We’ve come a long long way together
Through the hard times and the good.
I have to celebrate you baby,
I have to praise you like I should.”

– Dóri –

Photo by Charles Deluvio 🇵🇭🇨🇦 on Unsplash

Gyere, beszélgess velünk!  – Kommenteld a posztot Facebookon!

Nézd meg a többi #randompéntek írásunkat is!

2019-01-15T21:23:45+00:002019. jan 18.|Tags: , |

#randompéntek – #susotázs – #chuchotage – Vica

#randompéntek #susotázs #chuchotage

Tóth Barnabás rövidfilmje nagyon kellemes elalvás előtti szórakozás és még pár napig megtekinthető ezen a linken.

“A szinkrontolmácsok titkos élete” is lehetne a címe. Aki járt már többnyelvű konferencián, az tudja, hogy milyen kíváncsiságból megkeresni, hogy ki tolmácsol a füledbe. Most láthatjuk, hogy a másik oldalról ugyanilyen izgalmas találgatni, hogy kinek a fülébe “suttogsz”, mint szinkrontolmács.

 

randompentek-susotázs-chuchotage-osváth andrea-vica

 

Számomra a film arról szól, hogyan várunk az életünkben a nagy pillanatokra. Elbújva a sötétben vagy a szürkeségben elvicceljük, szétdolgozzuk, esetleg ellustálkodjuk az életet. Várjuk, hogy jöjjön a mi pillanatunk, amikor minket választanak, mi léphetünk a fénybe, mi kapjuk a figyelmet.

Legtöbbünk remél egy ilyen napot, amikor minden összeáll és valahogy minden korábbi lépésünknek és döntésünknek értelme lesz.

Ahogy telnek az évek, egyre inkább azt gondolom, hogy az élet azokból a mindennapi szokásokból, apró döntésekből áll össze, amiket addig is csinálunk, amíg várjuk ezt a nagy pillanatot, ami soha nem jön el.

Én például mindig is vágytam egy egybefüggő, egyéves világkörüli útra. Ez nem jön össze, túl sok mindent nem vagyok hajlandó felhagyni érte. Viszont 5-8 év alatt utazom annyit, amennyi azalatt az év alatt utaztam volna.

Aztán a szakmai és anyagi biztonság elérését is egy pillanatként képzeltem el mindig: egy összegnek a bankszámlán, egy aláírt szerződésnek, hasonlónak. Közben pedig a sikerélmény az újabb és újabb kihívások sikeres leküzdéséből jön, nem a papíron bizonyított biztonságérzetből.

Vagy mondjuk megtalálni “A Nagy Ő”-t, minden film erről a pillanatról beszél. Közben pedig az a tapasztalatom, hogyha mindketten alapvetően jó emberek vagytok és szeretitek egymást (elismerem, kicsit kell ez a megmagyarázhatatlan kémia) akkor már a mindennapi döntéseken múlik, hogy lesztek-e nagy ők egymásnak.

Visszafogom-e a hangom, amikor nem tetszik valami? Tesz-e erőfeszítést azért, hogy nekem örömet okozzon? Tudunk-e együtt tervezni, örülni, nevetni? Apró dolgok, amiket nem készen kapunk, hanem közösen alakítunk ki.

Számomra arról szól a Susotázs, hogy ne várjunk a nagy pillanatokra, hanem apró lépésekkel alakítsuk ki az utunkat, ami a vágyott élet maga.

“A tolmácsolásnak több fajtáját különböztetjük meg, melyek közül a chuchotage a fülbesúgásos tolmácsolást jelenti. A kifejezés francia eredetű és a chuchoter szóból származik, ami suttogást jelent.” (M&M Translation Services)

– Vica –

 

Gyere, beszélgess velünk!  – Kommenteld a posztot Facebookon!

Nézd meg a többi #randompéntek írásunkat is!

2019-01-10T13:42:30+00:002019. jan 11.|Tags: |

#randompéntek #vágjbele – Száva

#randompéntek #vágjbele
A tervezés, a projektmenedzsment és az Excel-táblák koronázatlan királynője vagyok, – és még szerény is.

A tavalyi év business roadmapekről, költségvetési tervekről, fejlesztési lépésekről szólt, de a magánéletemet is táblázatok keretezték. A havi kiadások, az éves tervezők, a hosszú távú megtakarítások kalkulátorai és egyéb listák utat mutatnak. Ezekben persze az a jó, hogy bármikor átalakíthatóak és egy rugalmas, biztos alapot adnak a mindennapokhoz.

Mégis, egy ponton túl, november magasságában, azt éreztem, hogy elég volt. Megvan a képességem a fejlődéshez, meghatároztam az irányokat, amelyek fontosak, és szép lassan meglettek az alapvető eszközeim is.

#vágjbele nő a havas erdőben

A magánéletemben a mély önismeret mellé gyakorlati módszereket szereztem, életemben először kialakíthattam egy anyagi vésztartalékot és kitűztem magam elé olyan célokat, amelyek nem nyomasztanak, hanem egy minőségi, stresszmentes élet fenntartására motiválnak.
Üzletileg pedig rengeteget tanultam, gyakorlatilag két további szakmába ástam bele magam, tapasztalatot szereztem abban, hogy hogyan válasszak magam mellé megfelelő embereket és a céges fejlődésem jelszavává vált a folytonosság és a fokozatosság.

A tervek mint eszközök persze velem maradnak, de elmúlt a tervezgetés időszaka. (Pedig ez egy jó kis komfortos, biztonságos, tiszta terület, ahol a logikus gondolatok és a számok vezetnek…) A következő fázisban bele kell vágni a megvalósításba, cselekedni kell, élni azt az életet, amiről ezidáig álmodoztam. Ez elég ijesztő és néha még az ürességérzetet is magával hozza, hiszen nincs most épp előttem újabb kapaszkodó, hogy merre tovább. De tudom, hogy ezt majd időközben hozza az élet. 🙂
Most csak csinálni kell! 🙂

– Száva –

Gyere, beszélgess velünk!  – Kommenteld a posztot Facebookon!

Nézd meg a többi #randompéntek írásunkat is!

2019-01-07T19:31:26+00:002019. jan 04.|Tags: , |

#randompéntek #amerikaikarácsony – Zsuzsi

#randompéntek #amerikaikarácsony
Tudtátok, hogy
– az Egyesült Államokban, ahol ünneplik a karácsonyt, már hálaadás után, azaz november végén felállítják a karácsonyfát? Így egy egész hónapon keresztül lehet gyönyörködni a szép, feldíszített fában.
– egész utcányi házakat díszítenek fel magánemberek az ünnepi időszakra? Ebből a lelkes készülődésből és ünnepi hangulatból sok helyen turistalátványosság alakult ki az elmúlt évek során. Portlandben a Peacock lane az egyik ilyen híres utca. Nézzétek meg a linken a fényekkel, zenével, mozgó hóemberekkel feldíszített házakat: https://www.youtube.com/watch?v=M-aU1ubH60U
– a legelterjedtebb karácsonyi étel a pulyka, és sonka, édességnek pedig úgynevezett sugar cookies-t szoktak enni? Természetesen ez is családonként változik, ahogy nálunk Magyarországon is.
– az amerikaiak december 25-én nyitják ki az ajándékokat és egészen addig gyűjtögetik a fa alatt a becsomagolt meglepetéseket? Van, amit a Mikulás hoz nekik és van, amit a családtagok, barátok. A Mikulás még a kandalló feletti zoknikat is meg szokta tölteni apróbb ajándékokkal.

Amiben viszont egyáltalán nem különbözik a két ország karácsonya, hogy ilyenkor a családok összejönnek, elutaznak egymáshoz, hogy együtt, közösen, szeretetben töltsék el ezt a pár napot. Ilyenkor életreszóló élményeket és emlékeket szerez a család minden tagja.

Boldog karácsonyt és ünnepeket kívánok mindenkinek!

– Zsuzsi –

Gyere, beszélgess velünk!  – Kommenteld a posztot Facebookon!

Nézd meg a többi #randompéntek írásunkat is!

2018-12-21T07:27:38+00:002018. dec 21.|Tags: |

#randompéntek #harminc – Dóri

#randompéntek
#harminc
A lány a fürdőszoba tükör előtt állt és fésülte a vizes haját. Szeretett vele bíbelődni: sampon, balzsam, alkalomadtán egy kis hajpakolás. Hajának különös képessége volt: ha úgy akarta, természetes hullámos-göndörséget tudott adni neki egy kevés hajhab alkalmazásával, de ha olyan kedve volt, kifésülte a loboncot és egy gyors szárítás után hajvasalóval kiegyenesítette. Jó játék volt a frizurájával bíbelődni.
Aznap a göndör mellett döntött, és három marék hajhab alapos fejtetőbe masszírozása után a diffúzor segítségével textúrát adott sörényének. 15 perc, közepes fokozaton, fejjel lefelé szárítva. Az eredmény kusza volt, de ebben az esetben ez volt a kívánatos végállapot. A lány elégedetten igazgatta a frizurát a tükörben, amikor megcsillant valami. „Mi lehet ez?” – kérdezte magától és kíváncsian elkezdte keresni a rejtélyes csillogás forrását. Lelkes kutakodása azonban hamarosan elképedésbe fordult át.

Egy ősz hajszál volt az. Az első. Épp a harmincadik szülinapja után pár nappal.
Gyökerestül eltávolította a hajszálat, közelebbről is megvizsgálva, hátha tévedett, hátha csak a lámpa fénye tévesztette meg. De hiába. A hajszál bizony fehér volt, mint a hó.

#harminc hajszálak, konty

„Szóval hivatalosan is öreg lettem.” – jegyezte meg magának kissé csalódottan.

Vett egy nagy levegőt és bement a hálószobába. Kinyitotta a komódajtót és előtúrta a családi albumot. Megkereste benne a kincses borítékot: édesanyja ebben őrizte az örökkévalóságnak a kórházi azonosítóját, az első tejfogát és az első szöszke hajtincseit. Azok is fehérek voltak, de mégsem hasonlítottak a mostaniakra. Egy harmincéves test legelső és jelenleg legutolsó emlékei.

„Itt jó helyen leszel.” – Mondta, majd bemutatta 1 éves hajszálait a 30 évesnek. Érdekes találkozás.

„Rohan az idő.” – gondolta.

– Dóri –

Gyere, beszélgess velünk!  – Kommenteld a posztot Facebookon!

Nézd meg a többi #randompéntek írásunkat is!

2018-11-30T07:56:27+00:002018. nov 30.|Tags: , |

#randompéntek #hálaadás – Vica

#randompéntek
#hálaadás
A héten ünneplik az USA-ban a hálaadást, s mivel a kollégáim nagy része amerikai, úgy gondoltam, virtuálisan csatlakozom kicsit, itt, veletek.

Az egyik tradíció, hogy eszméletlenül gusztusos ételeket főznek, szóval én is így teszek ezekben a napokban. (Persze remélem, hogy egyszer valaki meghív egy hagyományos hálaadásnapi vacsorára…) 🙂

A másik tradíció, hogy étkezés előtt elmondják, miért hálásak. Arra gondoltam, ezeket megosztom veletek és remélem, hogy kommentben vagy a Húszon túl Társalgóban ti is megírjátok, miért vagytok hálásak.

Hálás vagyok az egészségemért. Sok hibát találok a testemen, de végeredményben erős, kitartó és szép szerkezet.
Hálás vagyok a szüleimért. A világot járva, sokakkal találkozva, mindig megdöbbent, hogy a jelenlegi életemet mennyire meghatározza az, hogyan, kikkel nőttem fel.
Hálás vagyok a testvéreimért, a múlt és jelen szerelmeiért és barátaiért, akikkel hosszabb-rövidebb időre egymást választjuk.
Hálás vagyok, hogy békébe születtem és itt nőhettem fel. Hogy az étel, a tiszta víz, az oktatás, a csend, a biztonság nem luxuscikkek számomra.

randompentek-halaadas-fehér virág egy indiai épület előtt
A harmadik tradíció hálaadáskor, hogy a családok együtt töltik ezt a néhány napot. Ez a félév nagyon fontos volt számomra ebből a szempontból. Bár novemberben töltöttem be, szeptemberben is megünnepeltük a harmincadik szülinapomat. Ott voltak a testvéremék, a pocakban a születendő kis keresztfiam, a nagymamám, D velem a kanapén, anya meg a konyha és a nappali között szaladgált örömében.

Az ezt követő két hónap pedig lézerfénnyel mutatott rá arra, miért érdemes hálásnak lennem.
Igyekeztem széppé és könnyűvé tenni a nagymamám utolsó heteit. Akármennyire is nehéz volt, boldog vagyok, hogy még annyit mesélt az életéről és én hallottam az utolsó sóhaját. Utána elutaztam a világ végére és még soha nem örültem ennyire az odaérkezésnek és a hazatérésnek. India csodálatos és intenzív élmény volt, segített, hogy megfogalmazzam, milyen értékek szerint, hogyan és kikkel körülvéve szeretném megélni a következő tízest.

Ti miért vagytok hálásak?

– Vica –

Gyere, beszélgess velünk!  – Kommenteld a posztot Facebookon!

Nézd meg a többi #randompéntek írásunkat is!

2018-11-23T05:15:05+00:002018. nov 23.|Tags: , |
Load More Posts