#balaton

#balaton Hosszú, meleg vonatút. Gyöngyöző fröccs. Hűsítő fürdőzés. Biciklizés. Sárgabarack a szigligeti mólón. Átúszás. Izomláz. Kékség, boldogság. Nekem ennyi a Balaton.

balaton - balatonpart

– Zsuzsi –

Gyere, beszélgess velünk! 🙂 – Kommenteld a posztot Facebookon!

Nézd meg a többi #balaton írásunkat is!

2017-12-31T14:39:18+00:002016. aug 31.|Tags: |

#balaton

#balaton Az egyik legelső és legeslegjobb emlékem nagyjából négy-öt éves koromból származik. A családi ismerősökkel együtt lementünk a Balatonra. Emlékszem, ahogy begurul a kis trabi a siófoki parkolóba, tűz a nap, és én nem tudom eldönteni, hogy ami a fákon túl kéklik, az az ég vagy már a víz. Olyan volt, mintha a kettő eggyé vált volna.

balaton - balatonpart naplemente

A Balaton nagyon szép – távolról. Nagyjából évente egyszer lemegyek fürdeni egyet, konstatálom, hogy itt még mindig nem változott semmi és hazajövök. Az árak nem igazodnak a színvonalhoz, miközben MINDENÉRT fizetni kell. A belépőért, a napágyért, a wc-ért, a vízibicikliért, mindenért. A víz habzik és mindig tele van hínárral. Állítólag a habzás normális, na de basszus, hogy néz már ki?? Nem hiszem el, hogy nem lehetne kezdeni vele valamit.

Különösen fájdalmas ez, amikor épp egy olyan országból jövök, amelyet teljes hosszában óceán ölel körbe. Meseszép strandok állnak bárki rendelkezésére, teljesen ingyen. A Balcsin eközben ugyanabban a pókhálós és a ráragadt zsírtól már feketéllő büfében sülnek ugyanazok a lángosok lassan 40 éve. Ami elhasználódik, úgy is marad. Dizájnról ne is álmodjunk. Komolyan csak nekem szúrja a szemem ez a drága igénytelenség?! Szerintem a Balaton nem ezt érdemelné.

– Dóri –

Gyere, beszélgess velünk! 🙂 – Kommenteld a posztot Facebookon!

Nézd meg a többi #balaton írásunkat is!

2017-12-31T14:38:58+00:002016. aug 30.|Tags: |

#balaton

#balaton Otthon feküdtem, az ágyamon, kisgyerekként. A lepedő himbált, ha becsuktam a szemem, finoman megmozdult körülöttem minden. Egész nap együtt játszott a család, labdáztam, sikongattam, vizet nyeltem. Hányszor kunyeráltuk magunkat még egy kicsit vissza a vízbe…! A tó vize simogatott és ringatott, belém ivódott az érzés.

Vége volt a nyárnak. A táborból hazafelé, kimerülten egymás mellé szorultunk a vonatfolyosón. Bámultunk ki az ablakon és mesélt a fiújáról, a diákönkormányzatról, meg mindenről. Ott kezdődött. Tizenkét év, több ezer kilométer, megszámlálhatatlan sok nevetés és könny. Nem kamionosra, hanem irodistára lesült lábfejek néhány hete. Még tart, mint a Taft. 🙂

balaton - törölközőbe csavart lány a parton

A löszfalak tövében végiggördült a vonat, az a régi, ami anyám gyerekkora is. A nyitott ajtóban üldögéltem és kilógattam a meztelen lábam a lépcsőre. Néztem a múltidéző, manzárdtetős, kopottságukban is csodálatos balatoni villákat, a közöttük foltokban fel-feltűnő, csillogó tavat. A dohányzó kocsi előterében fértünk csak el a sátrainkkal, táskáinkkal. Egy nagyon idős néni várakozott ott köztünk és elpityeredett. Lakli kamaszok voltunk, emlékszem, azonnal vigasztalni és faggatni kezdtük.

Elmesélte, hogy most utazik először egyedül. Tizennyolc éves koráig az édesapjával utazott, azóta meg a férjével. A télen megözvegyült, meghalt a férje, de a házhoz le kell jönnie valakinek. Fél egyedül, a csomagok, hogy eltéved, hogy életében először nem vigyáz rá senki. Egy fél évszázad volt köztünk és hány világ, te jó ég! A fiúk megnevetették végül. Megölelgettük, lesegítettük az állomáson és hosszan integettünk még.

Harsogva fröcsögött a főtt kukorica leve minden harapáskor. Könyökön lőttem vele Dórit az asztal túloldalán! Majdnem megfulladtunk a nevetéstől. Ürültek a poharak. Később sírtunk is, ki lopva, ki hangosan. Hat felnőtt nő, négy ország, egy évtized. Együtt bármikor szabad gyereknek, kamasznak is lenni. Hibázni, belátni, bocsánatot kérni és megbocsátani. Éjfél után kimentünk a partra és hullócsillagokra vadásztunk. Mit kívánhattam volna?

– Száva –

Gyere, beszélgess velünk! 🙂 – Kommenteld a posztot Facebookon!

Nézd meg a többi #balaton írásunkat is!

2017-12-31T14:41:26+00:002016. aug 29.|Tags: |

#balaton

#balaton A kép címe: “kamaszkorom legszebb nyara”. Azon a nyáron a zsonglőrcsapattal tettünk egy kört a Balaton körül. Sátorban, májkrémes zsemlét eszegetve, szabadstrandon fekve, hajtetűt összeszedve, legjobb barátokkal, zsonglőrködve, szerelmesen.

balaton - csókolózó fiatal párn

 

Bár ez a pillanat a képen már csak halvány emlék és a fekete pólóssal sem beszélünk már, ez jelképezi azt a kamaszkort, ami a sikeres és boldog felnőttkorom alapja. Értékelem, ha futja hotelre és rozscipóra, belépős, tiszta strandra és már pár éve nem volt tetűm sem.

Viszont van valami, ami nem változott, s ami ezeknél sokkal fontosabb. A barátaimmal idén is a Balatonon töltöttünk egy hétvégét. Soha ennyire nem voltam még szerelmes az életembe, mint ezen az idei augusztusi éjjelen az akarattyai magasparton, kicsit becsípve, a hullócsillagokat bámulva.

– Vica –

Gyere, beszélgess velünk! 🙂 – Kommenteld a posztot Facebookon!

Nézd meg a többi #balaton írásunkat is!

2017-12-31T14:41:44+00:002016. aug 28.|Tags: |