#betegség Félek tőle és egyben le is nyűgöz. Nem szeretek beteg lenni, bár – ezt most lekopogom – viszonylag egészséges embernek tartom magam. Sajnos van egy krónikus betegségem, de azt sosem tartottam betegségnek, inkább csak egy állapotnak, amivel többé-kevésbé már megtanultam együtt élni. Csodálom viszont a természetét.
Világéletemben szerettem a kulisszák mögé tekinteni, és nincs ez másképp a betegségekkel sem. Mindig is nagyon érdekelt, hogyan zajlik le egy betegség a különböző szerveződési szinteken, a szervezettől egészen a sejtes vagy genomi szintekig. Lenyűgöz, ahogy a szervezetem állandó harcban áll, ahogy egy csomó láthatatlan sejtecske nap mint nap azért dolgozik, hogy én „egészséges” lehessek. Fantasztikus, ahogy az egész testem felépül, és hogy milyen „ősi” válaszokat ad a különböző problémákra.
https://giphy.com/media/rMhcYPO0abyBW/html5
Ha megbetegszem, mindig próbálok eképpen tekinteni a tüneteimre: ezek csupán a szervezetem válaszai a kialakult helyzetre, és teljes egészében azt a célt szolgálják, hogy segítsenek nekem meggyógyulni. Az orrfolyásomnak, a köhögésemnek, a hányásomnak, a hasmenésemnek, a lázamnak, a fáradtságomnak vagy a kisujjkörömfájásomnak mind-mind pontos oka és célja van.
Kövezzetek meg, de én ezt bámulatosnak tartom. Többek között ezért is régi álmom, hogy egy nap majd (állat)orvos legyen belőlem.
– Dóri –
Gyere, beszélgess velünk! 🙂 – Kommenteld a posztot Facebookon!
