#apénznemboldogít
Nem hát. De jó, ha van.
Nekem nagyon sokáig nem volt. Mindig irigykedve néztem a csoporttársakat, akiknek nem azzal kellett törődniük, hogy napi(!!) két műszak mellett hogy szigorlatozzanak le anatómiából, mindössze annyi volt az összes gondjuk, hogy egyetemre járjanak.
Szeptemberben indult az egyetem, nekem már októberre Diákhitel szerződésem volt és novemberre alkalmi, januárra állandó munkahelyem. Mármint 18 évesen. Aztán a nyárra, amikor nem volt egyetem, még egy. Aztán, amikor szakmai gyakorlatot szerettem volna szerezni, akkor még egy.
[…]
Az írás korábbi, elkeseredettebb változatában ezen a ponton tételesen felsoroltam, milyen szar volt nekem, de igazából már nem vagyok annyira elkeseredett meg nem is ez a lényeg, hiszen nem vagyok egyedüli eset (https://24.hu/fn/penzugy/2017/10/30/egy-honap-a-fiatalok-fele-maximum-ennyit-huzna-ki-a-megtakaritasaval/ vagy https://abcug.hu/behozhatatlan-hatranybol-indulnak-videki-egyetemistak/).
Azt akartam csak ezzel az egésszel mondani, hogy ez nem jó. Nem szabadna ilyen dolgoknak megtörténniük. Nem szabadna huszonegynéhány éves majdnemfelnőtt – deméginkábbgyerekeknek az enyémhez és a cikkben felsoroltakhoz hasonló terheket magukra venniük. Csak a tanulásra kellene koncentrálniuk, meg alkalomadtán egy-két másnapos reggel és/vagy fájdalmas szakítás túlélésére, semmi másra. Nem jó az a rendszer, ahol az életét épphogy csak elkezdő, szárnyait bontogató fiatal mögött nincs (mert nem lehet) pénzügyi védőháló. Nem jó az a rendszer, ahol 22 évesen a kávéfőző elérhetetlen álomnak tűnik. (https://24.hu/belfold/2018/04/09/az-en-hazamban-egy-kavefozorol-csak-almodni-lehet-egy-22-eves-lany-uzent-a-valasztasok-utan/)
Beteg az az ország, ahol az emberek mégis azt gondolják, hogy de, ez így rendben van.
– Dóri –
Photo by Scott Webb on Unsplash
Gyere, beszélgess velünk! 🙂 – Kommenteld a posztot Facebookon!
