#aköltészethatalma
A Költészet Napja alkalmából szeretném megosztani veletek az egyetlen olyan irományt zsenge ifjúkoromból, ami kiállta a jóízlés próbáját, és ezért utólag önkényesen versnek minősítettem. Mert a költészet nem csak arról szól, hogy mire gondolt a költő.
Te mire gondolsz?
Hogy érzed magad?
Én így voltam 2012-ben:
BARCELONA
Magzatpózba görnyedve várom csöndesen,
Hogy ide repülj mellém, egyenesen az ágyba,
És gyógyító tengerparti melegséggel olvassz fel a rám nehezedő hideg alól.
Kihűlt nélküled ez az ország, és én átfáztam a hiányodtól.
Írjatok verset bátran. Jót tesz a léleknek.
– Dóri –
Gyere, beszélgess velünk! 🙂 – Kommenteld a posztot Facebookon!